Hontalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hontalmás (Jabloňovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Igor Hindi
Irányítószám 935 06
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 196 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 283 m
Terület 34,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hontalmás (Szlovákia)
Hontalmás
Hontalmás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 18° 47′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 18° 47′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hontalmás (szlovákul Jabloňovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsőalmás egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 19 km-re északkeletre, az Almás patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe már az újkőkorban is lakott volt, ahonnan a lengyeli kultúra tárgyi emlékei kerültek elő.

Almást 1245-ben "Almas" alakban említik először. A Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, melyet Márton comes a sági prépostságnak adományozott, vámja a garamszentbenedeki apátságé volt. Alsóalmás 1338-tól a lévai uradalom része. A 17. században a Csákyaké, a 19. században az Eszterházy és a Scholler család birtoka. Később részben a besztercebányai káptalané. 1554-ben 25 háztartása fizetett adót. 1715-ben 45 adózó portája és két malma volt. 1828-ban 78 házában 465 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek.

Felsőalmást 1428-ban "Felseualmas" néven említik külön először. Az ipolysági prépostságé volt, de a 16. században elpusztította a török. 1685-től a jezsuitáké, 1776-tól a besztercebányai prépostságé. 1715-ben malma és 41 háztartása létezett. 1720-ban 55 porta után adózott. 1828-ban 72 házában 430 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 18. század elejétől virágzott a fazekasság és a sörfőzés is.

Vályi András szerint "Alsó Almás. Felső Almás. Tót helységek Hont Vármegyében, Felső Almásnak földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, Alsó Almásnak pedig a’ Zólyomi Káptalan, lakosai katolikusok, és Augustai vallásbéliek, fekszenek Pukantztól egy jó mértföldnyire: Filiálissa a’ Báthi Plébániának. Földgye a’ mi Alsó Almást illeti, néhol soványas, és a’ zápor esső által károsíttatik; de mivel ez tsak egy részét illeti, más része pedig földgyének elég termékeny, legelője alkalmatos, ’s mind a’ kétféle fája, nagy szőlő hegyei vannak, mellyek középszerű bort teremnek, piatzozása sem meszsze, Esztergom is közel fekszik hozzá, mivel jó tulajdonságai, fogyatkozását felűlhaladgyák, az első Osztályba tétetett. Felső Almás is olly forma természeti javakkal, ’s tulajdonságokkal bír, Báthoz, és Selmetz Bányához közel lévén, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, mellyhez képest ez is első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Almás (Alsó), tót falú, Honth vgyében, ut. p. Báthoz északra 3/4 mfd. 426 kath., 8 evang. lak. F. u. a beszterczei káptalan. Almás (Felső), tót falu, Honth vgyében, 2 kath., 461 evang. lak. Evang. templom. Mind a két helységnek fő élelme bortermesztésben áll. F. u. h. Eszterházy."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. Alsó- és Felsőalmást 1943-ban egyesítették először Almás néven.

1945-től Jablonovce a hivatalos neve.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsóalmásnak 424, Felsőalmásnak 207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 226 lakosából 223 szlovák volt.

2011-ben 196 lakosából 181 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma mai formájában 19. századi, a korábbi 1459-ben épített templom felhasználásával épült.
  • Kastélya a 19. század első felében épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 176-177.

Külső hivatkozások[szerkesztés]