Hontnádas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hontnádas (Hontianske Trsťany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Jozef Gálus
Irányítószám 935 86
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 325 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 15,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hontnádas (Szlovákia)
Hontnádas
Hontnádas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 28″, k. h. 18° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 28″, k. h. 18° 48′ 14″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hontnádas (szlovákul Hontianske Trsťany, korábban Nadošany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 20 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1244-ben "Nadasd" alakban említik először. A község területe honti várföldekhez tartozott, melyet IV. Béla király Bogislaus honti várjobbágynak adományozott. A falu neve a sági prépostság alapítólevelében is szerepel. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már templomát is említi, melyet Szent Bertalan tiszteletére szenteltek. A falu a török pusztításoktól sokat szenvedett, ekkor pusztult el régi temploma is. A török alól csak 1685-ben szabadult fel, azután a jezsuiták birtokolták. 1776-tól a besztercebányai káptalané. 1715-ben malma és 45 portája volt. 1828-ban 69 házában 416 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből éltek. A 19. század közepén a besztercei káptalan volt a falu birtokosa.

Vályi András szerint "NÁDAS. Nadosani. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Báti útban, Báthoz másfél órányira, Házas, és Apáti Maróthoz 1/2 órányira, határjában tsak nem minden javai vannak, jó szántó földgyök van, termékeny a’ szőlejek is, gabonájokat Bátban, boraikat pedig Selmetzen árúllyák, kő bányája is vagyon." [2]

Fényes Elek szerint "Nádas, tót-magyar falu. Hont vmegyében, egy kies környéken, ut. p. Ipoly-Sághoz északra 2 1/2 mfd. a lévai országutban: 401 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kőbánya. Sok és jó bor. F. u. a beszterczei káptalan, s m. t." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 350 lakosából 338 szlovák volt.

2011-ben 325 lakosából 314 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]