Lontó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lontó (Lontov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1236
Polgármester Štefan Kuczman
Irányítószám 935 75
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 702 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 129 m
Terület 15,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lontó (Szlovákia)
Lontó
Lontó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 46′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 46′ 40″
Lontó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lontó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lontó (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 27 km-re délkeletre, a magyar határtól kb. 2 km-re, Tésával szemben – attól 3 km-re –, az Ipoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1236-ban "Lumptov" alakban említik először (1276-ban "Lomptou", "Lomptow"[2]). A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be.

Vályi András szerint "LONTO. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Okolicsányi, és Podhorszky Uraságok, kiknek szép házaik vagynak itten, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Szakállosnak szomszédságában 1/2 órányira, és annak filiája; határja jó termékenységű, van gabonája, szénája, bora, erdője elég, malma is van, el adásra alkalmatos módgyok Báton." [3]

Fényes Elek szerint "Lontho, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolyszakállashoz 1/2 mfd. 530 kath., 25 evang., 44 ref. lak., több uri lakházakkal és kertekkel. Határa mindennel bir: van szántófölde és legelője, tágas szőlőhegye, erdeje, sok gyümölcse. F. u. többen. Ut. posta Ipolyság." [4]

1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 822, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák.

2011-ben 702 lakosából 378 magyar és 283 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült, barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
  • Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
  • A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykor gazdag műtárgyai, szobrai az enyészet martalékai lettek.
  • A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
  • A Szabadhegyi-kúria.
  • A Rakovszky-kúria.
  • A községben ma is több régi, népi építésű lakóház áll.
  • A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]