Lontó
| Lontó (Lontov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1236 | ||
| Polgármester | Štefan Kuczman | ||
| Irányítószám | 935 75 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 661 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 129 m | ||
| Terület | 15,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′, k. h. 18° 47′48.050000°N 18.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 18° 47′48.050000°N 18.783333°E | |||
| Lontó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lontó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lontó (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 27 km-re délkeletre, a magyar határtól kb. 2 km-re, Tésával szemben – attól 3 km-re –, az Ipoly jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1236-ban "Lumptov" alakban említik először (1276-ban "Lomptou", "Lomptow"[2]). A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be.
Vályi András szerint "LONTO. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Okolicsányi, és Podhorszky Uraságok, kiknek szép házaik vagynak itten, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Szakállosnak szomszédságában 1/2 órányira, és annak filiája; határja jó termékenységű, van gabonája, szénája, bora, erdője elég, malma is van, el adásra alkalmatos módgyok Báton."[3]
Fényes Elek szerint "Lontho, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolyszakállashoz 1/2 mfd. 530 kath., 25 evang., 44 ref. lak., több uri lakházakkal és kertekkel. Határa mindennel bir: van szántófölde és legelője, tágas szőlőhegye, erdeje, sok gyümölcse. F. u. többen. Ut. posta Ipolyság."[4]
1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban.
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 648 lakosából 598 magyar és 14 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 703 lakosából 663 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 874 lakosából 854 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 822 lakosából 806 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 803 lakosából 716 magyar, 64 csehszlovák, 4 zsidó, 1 német és 18 egyéb külföldi volt.
1930-ban 896 lakosából 682 magyar, 172 csehszlovák, 5 zsidó és 37 állampolgárság nélküli volt. Ebből 821 római katolikus, 37 református, 21 izraelita, 16 evangélikus és 1 görög katolikus vallású volt.
1941-ben 914 lakosából 852 magyar és 59 szlovák volt.
1991-ben 689 lakosából 529 magyar és 149 szlovák volt.
2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák volt.
2011-ben 702 lakosából 378 magyar, 283 szlovák, 17 cigány, 1-1 cseh, lengyel és morva és 21 azonosítatlan nemzetiségű, ebből 398 magyar, 195 szlovák és 84 cigány anyanyelvű lakos volt.
2021-ben 662 lakosából 291 (+16) magyar, 310 (+14) szlovák, 19 (+83) cigány, (+1) ruszin, 1 egyéb és 41 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült, barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
- Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
- A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykor gazdag műtárgyai, szobrai az enyészet martalékai lettek.
- A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
- A Szabadhegyi-kúria.
- A Rakovszky-kúria.
- A községben ma is több régi, népi építésű lakóház áll.
- A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1842-ben Kaas Ivor író, publicista, Táncsics Mihály harcostársa.
- Itt, a Szentiványi-kastélyban élt egy ideig Beöthy Lídia színművésznő, műfordító és dramaturg.
- A Jekelfalussy-sírboltban nyugszik Jekelfalussy Lajos tábornagy, honvédelmi miniszter.
- Itt nyugszik Jekelfalussy József statisztikus, az MTA tagja.
- A templom melletti sírboltban nyugszik Rajner Pál, aki 1848-ban Guyon Richárd hadsegédje, később belügyminiszter, majd Hont vármegye alispánja volt.
- Itt volt birtokos Thék Endre nagyiparos, a magyar bútoripar megteremtője.
- Itt lakott ifjúkorában Boronkay Lajos 1848-as kormánybiztos, Petőfi Sándor és Jókai Mór barátja, majd Tésán házasodott meg és ott is élt haláláig.
- Itt lakott egy ideig Fejérváry Miklós, a Müncheni-kódex felfedezője.
- Itt volt birtokos, itt gazdálkodott Rakovszky István (1832–1892). A nyarat itt töltötte, míg a téli hónapokban Pozsonyban lakott és ideje nagy részét történelmi tanulmányokra, különösen Pozsony város régi történetének megírására szentelte.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- Max Udo Kasparek 1934: Vorgeschichtliche Funde aus der Slowakei. Sudeta, X, 29-30
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ IV . László király Pongrácz és Péter grófoknak, Kázmér gróf fiainak Lomptó nevű birtokukat, mely tőlök el volt véve, visszaadja.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
