Lontó
| Lontó (Lontov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1236 |
| Polgármester | Štefan Kuczman |
| Irányítószám | 935 75 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 662 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 129 m |
| Terület | 15,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lontó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 46′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 46′ 40″ | |
| Lontó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lontó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lontó (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 27 km-re délkeletre, a magyar határtól kb. 2 km-re, Tésával szemben – attól 3 km-re –, az Ipoly jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1236-ban "Lumptov" alakban említik először (1276-ban "Lomptou", "Lomptow"[2]). A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be.
Vályi András szerint "LONTO. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Okolicsányi, és Podhorszky Uraságok, kiknek szép házaik vagynak itten, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Szakállosnak szomszédságában 1/2 órányira, és annak filiája; határja jó termékenységű, van gabonája, szénája, bora, erdője elég, malma is van, el adásra alkalmatos módgyok Báton."[3]
Fényes Elek szerint "Lontho, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolyszakállashoz 1/2 mfd. 530 kath., 25 evang., 44 ref. lak., több uri lakházakkal és kertekkel. Határa mindennel bir: van szántófölde és legelője, tágas szőlőhegye, erdeje, sok gyümölcse. F. u. többen. Ut. posta Ipolyság."[4]
1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban.
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 648 lakosából 598 magyar és 14 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 703 lakosából 663 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 874 lakosából 854 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 822 lakosából 806 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 803 lakosából 716 magyar, 64 csehszlovák, 4 zsidó, 1 német és 18 egyéb külföldi volt.
1930-ban 896 lakosából 682 magyar, 172 csehszlovák, 5 zsidó és 37 állampolgárság nélküli volt. Ebből 821 római katolikus, 37 református, 21 izraelita, 16 evangélikus és 1 görög katolikus vallású volt.
1941-ben 914 lakosából 852 magyar és 59 szlovák volt.
1991-ben 689 lakosából 529 magyar és 149 szlovák volt.
2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák volt.
2011-ben 702 lakosából 378 magyar, 283 szlovák, 17 cigány, 1-1 cseh, lengyel és morva és 21 azonosítatlan nemzetiségű, ebből 398 magyar, 195 szlovák és 84 cigány anyanyelvű lakos.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült, barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
- Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
- A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykor gazdag műtárgyai, szobrai az enyészet martalékai lettek.
- A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
- A Szabadhegyi-kúria.
- A Rakovszky-kúria.
- A községben ma is több régi, népi építésű lakóház áll.
- A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1842-ben Kaas Ivor író, publicista, Táncsics Mihály harcostársa.
- Itt, a Szentiványi-kastélyban élt egy ideig Beöthy Lídia színművésznő, műfordító és dramaturg.
- A Jekelfalussy-sírboltban nyugszik Jekelfalussy Lajos tábornagy, honvédelmi miniszter.
- Itt nyugszik Jekelfalussy József statisztikus, az MTA tagja.
- A templom melletti sírboltban nyugszik Rajner Pál, aki 1848-ban Guyon Richárd hadsegédje, később belügyminiszter, majd Hont vármegye alispánja volt.
- Itt volt birtokos Thék Endre nagyiparos, a magyar bútoripar megteremtője.
- Itt lakott ifjúkorában Boronkay Lajos 1848-as kormánybiztos, Petőfi Sándor és Jókai Mór barátja, majd Tésán házasodott meg és ott is élt haláláig.
- Itt lakott egy ideig Fejérváry Miklós, a Müncheni-kódex felfedezője.
- Itt volt birtokos, itt gazdálkodott Rakovszky István (1832–1892). A nyarat itt töltötte, míg a téli hónapokban Pozsonyban lakott és ideje nagy részét történelmi tanulmányokra, különösen Pozsony város régi történetének megírására szentelte.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ IV . László király Pongrácz és Péter grófoknak, Kázmér gróf fiainak Lomptó nevű birtokukat, mely tőlök el volt véve, visszaadja.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |
