Alsószemeréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Alsószemeréd templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Polgármester Vendelín Baláž
Irányítószám 935 84
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség552 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület11,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószemeréd (Szlovákia)
Alsószemeréd
Alsószemeréd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′
Alsószemeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Népvándorláskori lelet, 6. század

Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Története[szerkesztés]

A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.

A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 509 lakosából 497 magyar, 9 szlovák és 3 német.

1919-ben 574 lakosából 540 magyar és 34 csehszlovák.[4]

2001-ben 499 lakosából 296 magyar, 101 roma és 93 szlovák volt.

2011-ben 542 lakosából 264 szlovák, 212 magyar és 65 roma.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író.
  • Itt született 1887-ben Decleva Zoltán magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos.
  • Itt hunyt el Misák József kertész 1939 december 29-én.
  • 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író.
  • 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író. Egyháztörténeti művei, valamint zarándokútjairól útleírásai jelentek meg.
  • Itt szolgált Herdics György (1966) szlovákiai magyar pap, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Remény hetilap főszerkesztője, egyetemi tanár.
  • Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban.
  • A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.

Források[szerkesztés]

  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 35.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Dolné Semerovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.