Alsószemeréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Alsószemeréd templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Hont-Ipolymente
Rang község
Polgármester Vendelín Baláž
Irányítószám 935 84
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 542 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 174 m
Terület 11,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószemeréd (Szlovákia)
Alsószemeréd
Alsószemeréd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Népvándorláskori lelet, 6. század

Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Története[szerkesztés]

A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.

A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák." [2]

Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 509 lakosából 497 magyar, 9 szlovák és 3 német.

1919-ben 574 lakosából 540 magyar és 34 csehszlovák.[4]

2001-ben 499 lakosából 296 magyar, 101 roma és 93 szlovák volt.

2011-ben 542 lakosából 264 szlovák, 212 magyar és 65 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban.
  • A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.