Cseke (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseke (Čaka)
Cseke templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Alsó-Garammente
Rang község
Polgármester Ludovit Viglaš
Irányítószám 935 68
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 805 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 191 m
Terület 9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseke (Szlovákia)
Cseke
Cseke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 28′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 28′ 25″
Cseke weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseke témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseke (szlovákul Čaka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 34 km-re délnyugatra, a Kétyi patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Cseke személynévből való, melynek előzménye a magyar csökik (= növésben elmarad) ige. Másik jelentése a magyar cseke (= mélyvizű gázló) szó. Lehet, hogy a gyepűvonalon levő gázlóról lett elnevezve.

Története[szerkesztés]

Területe már az újkőkorban lakott volt. A vonaldíszes kerámia népének települése és a Keszi-Cseke (Kosihy-Čaka) csoport hamvasztásos sírjai, valamint a kárpáti halomsíros kultúra csontvázas sírjai kerültek itt elő. Szlovákia legnagyobb – a fiatalabb bronzkorból származó – halmán (átmérője 50 m) 1950-1951-ben egy kifosztott vezéri sírt, valamint egy másik, hamvasztásos sírt tártak fel a régészek. Mindkettő a csekei kultúrához tartozik. A másodikban, a harcos sírjában az ékszereken kívül egy bronzkardot, két szekercét és két lándzsahegyet, lószerszám részeit, kerámiát, valamint Közép-Európa legrégibb bronz páncélját találták. Ezeken kívül római kori barbár hamvasztásos temető és kvád település volt a falu területén.[2]

Cseke falut 1287-ben "Cheke" néven említik először, de csak később népesült be a község. 1339-ben "Chekey" a neve.

A 15. században az esztergomi érsek birtoka. A 16. században a törökök többször rajtaütöttek, lakosságát elhurcolták. 1553-ban települt újra a falu. 1601-ben 27 ház állt a községben. 1715-ben szőlőskertje, 1720-ban 13 adózó háztartása volt. 1828-ban 71 házában 491 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Csaka. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Komárom Vármegye szomszédságában, Verebélytöl két mértföldnyire, termésbéli javaira nézve lásd Fűst, mellyhez hasonló lévén, szép tulajdonságaikhoz képest, mind a’ kettő első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Cseke, tót falu, Bars vmgyében, a komáromi, barsi, esztergomi határok öszvejövetelénél: 490 kath. lak. Kath. paroch. templom. Dombos határja termékeny; legelője, bora, fája, gyümölcse bőven. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Verebély." [4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 931 lakosából 920 szlovák volt.

2011-ben 805 lakosából 781 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban, 1823-ban átépítették, később bővítették.
  • Szabadtéri színpadán folklórfesztiválokat rendeznek.
  • Martin Čulen emlékmű és emlékszoba.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseke (település) témájú médiaállományokat.