Cseke (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cseke (Čaka)
Cseke templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Polgármester Ludovit Viglaš
Irányítószám 935 68
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség738 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság191 m
Terület9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseke (Szlovákia)
Cseke
Cseke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 28′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 28′ 25″
Cseke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseke témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseke (szlovákul Čaka) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 34 km-re délnyugatra, a Kétyi patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Cseke személynévből való, melynek előzménye a magyar csökik (= növésben elmarad) ige. Másik jelentése a magyar cseke (= mélyvízű gázló) szó. Lehet, hogy a gyepűvonalon levő gázlóról lett elnevezve.

Története[szerkesztés]

Területe már az újkőkorban lakott volt. A vonaldíszes kerámia népének települése és a Keszi-Cseke (Kosihy-Čaka) csoport hamvasztásos sírjai, valamint a kárpáti halomsíros kultúra csontvázas sírjai kerültek itt elő. Szlovákia legnagyobb – a fiatalabb bronzkorból származó – halmán (átmérője 50 m) 1950-1951-ben egy kifosztott vezéri sírt, valamint egy másik, hamvasztásos sírt tártak fel a régészek. Mindkettő a csekei kultúrához tartozik. A másodikban, a harcos sírjában az ékszereken kívül egy bronzkardot, két szekercét és két lándzsahegyet, lószerszám részeit, kerámiát, valamint Közép-Európa legrégibb bronz páncélját találták. Ezeken kívül római kori barbár hamvasztásos temető és kvád település volt a falu területén.[2]

Cseke falut 1287-ben "Cheke" néven említik először, de csak később népesült be a község. 1339-ben "Chekey" a neve.

A 15. században az esztergomi érsek birtoka. A 16. században a törökök többször rajtaütöttek, lakosságát elhurcolták. 1553-ban települt újra a falu. 1601-ben 27 ház állt a községben. A 17. század elején a Szobonya család is birtokos volt.[3] 1715-ben szőlőskertje, 1720-ban 13 adózó háztartása volt. 1828-ban 71 házában 491 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Csaka. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Komárom Vármegye szomszédságában, Verebélytöl két mértföldnyire, termésbéli javaira nézve lásd Fűst, mellyhez hasonló lévén, szép tulajdonságaikhoz képest, mind a’ kettő első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Cseke, tót falu, Bars vmgyében, a komáromi, barsi, esztergomi határok öszvejövetelénél: 490 kath. lak. Kath. paroch. templom. Dombos határja termékeny; legelője, bora, fája, gyümölcse bőven. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Verebély."[5]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 639 lakosából 71 magyar és 539 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 723 lakosából 69 magyar és 629 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 802 lakosából 153 magyar és 641 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 917 lakosából 210 magyar és 694 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1024 lakosából 34 magyar és 977 csehszlovák volt.

1930-ban 1116 lakosából 8 magyar és 1090 csehszlovák volt.

1941-ben 1265 lakosából 523 magyar és 736 szlovák volt.

1991-ben 1043 lakosából 16 magyar és 1025 szlovák volt.

2001-ben 931 lakosából 920 szlovák és 9 magyar volt.

2011-ben 805 lakosából 781 szlovák és 12 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban, 1823-ban átépítették, később bővítették.
  • Szabadtéri színpadán folklórfesztiválokat rendeznek.
  • Martin Čulen emlékmű és emlékszoba.

Neves személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Novotný a kol 1986: Encyklopédia archeológie. Bratislava.
  3. Nagy Iván X.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Čaka
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseke (település) témájú médiaállományokat.