Kisölved
| Kisölved (Malé Ludince) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1255 | ||
| Polgármester | Csenger Beáta | ||
| Irányítószám | 937 01 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 172 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 132 m | ||
| Terület | 6,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333°N 18.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333°N 18.700000°E | |||
| Kisölved weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisölved témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lévától 30 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.
1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."[2]
Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garam mente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért.[4]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 215 | 198 | 177 | 172 |
| Különbség | -7,90 % | -10,60 % | -2,82 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 170 | 172 |
| Eltérés | +1,17 % |
| Év | Összlakosság | Magyar | Szlovák | Csehszlovák | Cigány (roma) | Ismeretlen |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1880 | 454 | 439 | 1 | – | – | – |
| 1890 | 470 | 465 | 5 | – | – | – |
| 1900 | 463 | 462 | 1 | – | – | – |
| 1910 | 440 | 435 | 5 | – | – | – |
| 1921 | 456 | 455 | – | 1 | – | – |
| 1930 | 413 | 393 | – | 9 | – | – |
| 1941 | 386 | 385 | – | – | – | – |
| 1970 | 311 | 286 | 25 | – | – | – |
| 1980 | 260 | 233 | 27 | – | – | – |
| 1991 | 220 | 187 | 29 | – | – | – |
| 2001 | 204 | 169 | 35 | – | – | – |
| 2011 | 183 | 148 | 26 | – | – | – |
| 2021 | 170 | 134 (+3) | 27 (+4) | – | 1 | 9[6] |
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt szolgált Jókay Lajos református lelkész.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Kisölved Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- E-obce.sk Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ [6]
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
