Kisölved
| Kisölved (Malé Ludince) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1255 | ||
| Polgármester | Csenger Beáta | ||
| Irányítószám | 937 01 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 170 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 132 m | ||
| Terület | 6,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333°N 18.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333°N 18.700000°E | |||
| Kisölved weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisölved témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 30 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.
1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."[2]
Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garam mente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért. [1]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 217 | 203 | 180 | 170 |
| Különbség | -6,45 % | -11,33 % | -5,55 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 169 | 170 |
| Eltérés | +0,59 % |
1880-ban 454 lakosából 439 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 470 lakosából 465 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 463 lakosából 462 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 440 lakosából 435 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 456 lakosából 455 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 413 lakosából 393 magyar és 9 csehszlovák volt.
1941-ben 386 lakosából 385 magyar volt.
1970-ben 311 lakosából 286 magyar és 25 szlovák volt.
1980-ban 260 lakosából 233 magyar és 27 szlovák volt.
1991-ben 220 lakosából 187 magyar és 29 szlovák volt.
2001-ben 204 lakosából 169 magyar és 35 szlovák volt.
2011-ben 183 lakosából 148 magyar és 26 szlovák volt.
2021-ben 170 lakosából 134 (+3) magyar, 27 (+4) szlovák, (+1) cigány és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Jókay Lajos református lelkész.
Nevezetességei
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Kisölved Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- E-obce.sk Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
