Kisölved

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisölved (Malé Ludince)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Csenger Beáta
Irányítószám 937 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség166 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület6,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisölved (Szlovákia)
Kisölved
Kisölved
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′ 11″, k. h. 18° 41′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 11″, k. h. 18° 41′ 52″
Kisölved weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 30 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.

1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."[2]

Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garam mente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért. [1]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 440-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 204 lakosából 169 magyar és 35 szlovák volt.
2011-ben 183 lakosából 148 magyar és 26 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1797-ben épült, tornyát 1804-ben állították. 1954-ben teljesen újjáépítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]