Kisölved

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisölved (Malé Ludince)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Alsó-Garam és Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Bacsa Zoltán
Irányítószám 937 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 183 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132 m
Terület 6,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisölved (Szlovákia)
Kisölved
Kisölved
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′ 11″, k. h. 18° 41′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 11″, k. h. 18° 41′ 52″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 30 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.

1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints." [2]

Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garammente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért. [1]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 440-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 204 lakosából 169 magyar és 35 szlovák volt.
2011-ben 183 lakosából 148 magyar és 26 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1797-ben épült, tornyát 1804-ben állították. 1954-ben teljesen újjáépítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]