Garamlök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garamlök (Lok)
Garamlök református temploma
Garamlök református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Ján Márföldi
Irányítószám 935 38
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség955 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület17,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamlök (Szlovákia)
Garamlök
Garamlök
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 18° 27′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 18° 27′ 30″
Garamlök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamlök témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamlök (szlovákul Lok) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 12 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1286-ban „Luk” néven említik először. 1388-tól Léva várának tartozéka. 1601-ben 44 ház állt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÖK. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy Kálnához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon mind a’ két féle fája, szőleji tágasak, legelője elég, földgye, réttye jó, kereskedésre könnyű módgya, Esztergomban, és a’ Dunán is.[2]

1828-ban 89 házában 589 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lők, magyar falu, Bars vmegyében: 260 kath., 323 ref., 40 evang. lak. Reform. anyatemplom. Tágas szőlőhegy. Erdő. Sok gyümölcs. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Léva.[3]

1904-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 104 ház leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Garamlök, a Garamvölgy szélén fekvő magyar kisközség, 2988 róm. kath. és református vallású lakossal. E község szintén a lévai vár tartozéka volt és az idők folyamán annak az urai bírták, mígnem az Eszterházyak tulajdonába ment át, a kiktől a lévai uradalmat a Schöeller család vette meg. A XVIII. század vége felé híres lótenyésztése volt. Most a Schöeller-féle uradalomnak van itt nagyobbszabású szeszgyára. A község határában, a hagyomány szerint, valaha a vörös barátok klastroma volt. A faluban református templom van, mely 1785-ben épült és egy kath. kápolna, melyet 1860-ban emeltek. Posta van a községben, távirója és vasúti állomása Alsóvárad. Ide tartozik Felsőmajor puszta is.[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia része lett, de 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

A magyar lakosság nagy részét 1947-ben kitelepítették, helyükre szlovákok érkeztek.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1078 lakosából 62 szlovák, 3 német és 978 magyar anyanyelvű volt. Ebből 645 református, 383 római katolikus, 26 izraelita és 23 evangélikus vallású volt.

1890-ben 1067 lakosából 57 szlovák és 1001 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1173 lakosából 66 szlovák és 1102 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1166 lakosából 19 szlovák és 1146 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1201 lakosából 14 csehszlovák és 1176 magyar volt.

1930-ban 1344 lakosából 277 csehszlovák és 1036 magyar volt.

1941-ben 1322 lakosából 21 szlovák és 1299 magyar volt.

1991-ben 1039 lakosából 761 szlovák és 254 magyar volt.

2001-ben 1015 lakosából 802 szlovák és 174 magyar.

2011-ben 1022 lakosából 851 szlovák, 131 magyar, 7 cigány, 2 cseh, 1 morva, 3 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű. Ebből 640 római katolikus, 94 evangélikus, 65 református, 9 jehovista, 5 görög katolikus, 139 nem vallásos és 58 ismeretlen vallású volt.[5]

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  5. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálás.