Garamlök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamlök (Lok)
Garamlök református temploma
Garamlök református temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Ján Márföldi
Irányítószám 935 38
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1022 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 179 m
Terület 17,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamlök (Szlovákia)
Garamlök
Garamlök
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 18° 27′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 18° 27′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamlök témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamlök (szlovákul Lok) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 12 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1286-ban „Luk” néven említik először. 1388-tól Léva várának tartozéka. 1601-ben 44 ház állt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÖK. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy Kálnához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon mind a’ két féle fája, szőleji tágasak, legelője elég, földgye, réttye jó, kereskedésre könnyű módgya, Esztergomban, és a’ Dunán is.[2]

1828-ban 89 házában 589 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lők, magyar falu, Bars vmegyében: 260 kath., 323 ref., 40 evang. lak. Reform. anyatemplom. Tágas szőlőhegy. Erdő. Sok gyümölcs. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Léva.[3]

1904-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 104 ház leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Garamlök, a Garamvölgy szélén fekvő magyar kisközség, 2988 róm. kath. és református vallású lakossal. E község szintén a lévai vár tartozéka volt és az idők folyamán annak az urai bírták, mígnem az Eszterházyak tulajdonába ment át, a kiktől a lévai uradalmat a Schöeller család vette meg. A XVIII. század vége felé híres lótenyésztése volt. Most a Schöeller-féle uradalomnak van itt nagyobbszabású szeszgyára. A község határában, a hagyomány szerint, valaha a vörös barátok klastroma volt. A faluban református templom van, mely 1785-ben épült és egy kath. kápolna, melyet 1860-ban emeltek. Posta van a községben, távirója és vasúti állomása Alsóvárad. Ide tartozik Felsőmajor puszta is.[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia része lett, de 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

A magyar lakosság nagy részét 1947-ben kitelepítették, helyükre szlovákok érkeztek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1166-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1015 lakosából 802 szlovák és 172 magyar.

2011-ben 1022 lakosából 851 szlovák, 131 magyar, 7 cigány, 2 cseh, 1 morva, 3 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  5. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálás.