Tőre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőre (Turá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1276
Polgármester Jozef Bogár
Irányítószám 935 51
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 228 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 9,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tőre (Szlovákia)
Tőre
Tőre
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 20″, k. h. 18° 34′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 20″, k. h. 18° 34′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tőre (szlovákul Turá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagytőre egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt.

Tőrét 1264-ben "Ture" alakban említik először a korabeli források. 1324-ben "Thure", 1325-ben "Tewre", 1327-ben "Ture" alakban említik. 1302-ben az Arsányi, Miskolc-Bés, Simonyi családok és helyi nemesek birtokolták. A 16. században a Batthyány, majd a Szentiványi, Mednyánszky és Majláth családok a fő birtokosai. 1663-ban felégette a török.

1534-ben 11 portája volt. 1601-ben két kúria és 37 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1828-ban 43 házában 286 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Kistőre Tőre határában fejlődött ki, 1411-ben bukkan fel először "Kis Teöre" alakban. A Simonyi család birtokolta. 1534-ben 7 portája állt. 1601-ben 2 kúriája és 37 háza volt. 1828-ban 19 házában 119 lakos élt.

Vályi András szerint "Kis Töre, Nagy Töre. Két falu Bars Várm. Kis Törének földes Ura Simonyi, amannak pedig Sz. Iványi Uraságok, lakosaik többfélék, fekszenek Alsó Váradhoz közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik termékenyek, piatzok Sz. Benedeken."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 195, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 236 lakosából 143 magyar és 89 szlovák.

2011-ben 228 lakosából 129 magyar és 97 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt későbarokk kápolnája 1778-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]