Batthyány család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Batthyány szócikkből átirányítva)
Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere
Gróf németújvári Batthyány I. Ádám (16101659), királyi kamarás
Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok
Gróf németújvári Batthyány Lajos (18071849), az első magyar miniszterelnök
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Fülöp (17811870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos
Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (18701931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vasvármegye örökös főispánja

A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik. A családnak van egy grófi és egy hercegi ága, utóbbi a Batthyány-Strattmann név alatt létezik, és 1764 óta a „római szent birodalmi hercegi” rangot viseli.

A család története[szerkesztés]

A középkor[szerkesztés]

A Batthyány család eredeti neve „Kővágóörsi” volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak, amelynek legelső ismert, írott emléke 1318-ból származik, Superior villa Wrs formában (Csánki III. 89). 1341-ből Kwvagowrs írásmóddal említik (Csánky, ugyanott). Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. A Batthyány család férfi ági őse, Mihály fia Miklós, feleségül vette Kővágóörsi Katalint, Kővágóörsi Miske fia Pál lányát.[1] Ezentúl, Miklós felvette a neje családnevét. Kővágóörsi Miklós fia György mester, az esztergomi vár procuratora volt.[2] György a megkötött házassága révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán), felesége, Gutori János lánya Katalin, családjától. György 1395-ben szerepelt mint udvari vitéz ("aule regiæ miles"), és sógorával, Gutori János fia Mihállyal együtt szerezte meg a Somogy vármegyei Varang nevű birtokot királyi adományként.[3] 1409-ben Gutori Katalin, már Kővágóörsi György özvegye, és akkor Csapy Tamás fia, Miklós fia, Csapy András királyi udvar tagjának és familiárisának, a Sárkány Lovagrend tagjának a felesége volt.[4]

György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi). Albert feleségül vette tapsonyi Anthimus Klára kisasszonyt,[5] tapsonyi Anthimus fia János mester alnádor lányát. Batthyány Albertnek két fiúgyermeke volt: az egyik, Geresgáli Batthyány Péter, akitől származik a geresgáli Batthyány család, és a másik Batthyány András volt, akinek a neje Szerdahelyi Imreffy Veronika volt.

Batthyány András fia Boldizsár (†1520), fiatal korában a kőszegi vár várnagya volt, később Magyarország alországbírája lett, amely igen magas méltóságnak számított egy tehetős köznemes számára. Grebeni Herman fia László alnádor lányát, Ilonát, vette el, aki több gyermekkel áldotta meg őt: Batthyány Ágnes, bajnai Both Ferenc (†1526), horvát bán felesége; Batthyány Perpetua, szerdahelyi Dersffy Miklós neje; Batthyány Ferenc és Batthyány Boldizsár.[6]

1500. december 12-én II. Ulászló magyar király címert adományozott Batthyány András fia Boldizsárnak és rokonának Batthyány Benedeknek.[7] Batthyány Benedek, valójában Alapi András és Kővágóörsi György fia László lányának, Batthyány Margitnak a fia volt,[8] és édesanyja vezetéknevét viselte. Batthyány Benedek a királyi kincstartó volt a Jagelló korban.[9]

Az újkor[szerkesztés]

1522-ben, Batthyány Boldizsár alországbíró fia, Batthyány Ferenc báró, (?–1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. Ferenc, Ban of Croatia, Dalmatia and Slavonia (1522–26)+(1527–31), Két felesége volt, alsólendvai Bánffy Katalin, alsólendvai Bánffy Miklós, ajtónállómester, Pozsony vármegye fõispánja és Margareta von Sagan hercegnő lánya. A második neje Svetkovics Katalin volt. A két gyermektelen házassága után, birtokai és vagyona, testvére Batthyány Boldizsár gyermekeire szállt. Az egyik gyermeke ennek a Boldizsárnak, Batthyány Kristóf (†1570) volt, aki a második feleségétől, Svetkovics Erzsébettől, született Batthyány Boldizsár (c. 15351590) humanista műveltségű könyvgyűjtő, mecénás és hadvezér. 1566 január 1-jén feleségül vette Zrínyi Dorottyát (†1617), Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, és Frangepán Katalin grófnő lányát.

Batthyány Boldizsár (†1590) és Frangepán Katalin egyetlen fiúgyermeke, Batthyány Ferenc (15771629), lovászmester, Sopron vármegye főispánja; feleségétől, gróf Eva Popel von Lobkowicz asszonytól származik a családnak a két ága, amelyet két fia, Batthyány Ádám és Batthyány Pál, alapított.

A grófi címet 1630-ban Batthyány I. Ádám királyi kamarás, Batthyány Ferenc és gróf Eva POopel von Lobkowicz fia, kapta meg. Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja vezetéknevének kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert, és ezzel, Batthyány Károly József (16981772) az 1. Batthyány-Strattmann herceg lett.

Batthyány Ferenc (1577–[1629]]), lovászmester, Sopron vármegye főispánja és gróf Eva Popel von Lobkowicz másik gyermeke, Batthyány Pál (16391674) volt, aki Trencsénben 1661. január 22-én vette el gróf illésházai Illésházy Katalin kisasszonyt. Frigyükből két fiúgyermek született, Batthyány Ferenc és Batthyány Zsigmond gróf, azonban csak az utóbbi vitte tovább a családot. Batthyány Zsigmond (†1728) gróf 1695-ben házasodott meg gróf Elisabeth Rosina von Gallenberg (16701731) asszonnyal, aki 9 gyermekkel áldotta meg. A negyedik születésű gyermeke, gróf Batthyány Zsigmond (17121777) 1737-ben elvette gróf Rosalia von Lengheimb (17071788) kisasszonyt, akitől született gróf Batthyány Miksa (17391805). Batthyány Miksa gróf kétszer nősült meg, az első neje, gróf Batthyány Anna Mária, akitől két fiúgyermeke született, de korán hunytak el. A második neje, Magdalena Flässer, akitől származott az egyetlen örököse, gróf Batthyány József (17771812); József 1801. szeptember 7-én Szombathelyen házasságot kötött lomnnicai Skerlecz Borbála (1782-1834) kisasszonnyal, akinek a szülei lomnicai Skerlecz Ferenc (17311802), helytartó tanácsos, békési főispán, udvari tanácsos, a Szent István-rend lovagja, és a nemeskéri Kiss család sarja nemeskéri Kiss Rozália (17391842), voltak. Batthyány József gróf és Skerlecz Borbála egyik gyermeke, gróf németújvári Batthyány Lajos (18071849), Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú volt.

A Batthyány-Strattmann hercegi cím[szerkesztés]

Az 1764-ben római szent birodalmi hercegi rangot nyert Batthyány Károly József (16981772), az 1. Batthyány-Strattmann herceg ága azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, gróf Batthyány Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon; Lajos nádornak gróf Kinsky Teréziától született fia, gróf Batthyány Ádám (17221787) lett a 2. Batthyány-Strattmann herceg. Batthyány-Strattmann Ádám herceg és gróf illésházai Illésházy Terézia házasságából született herceg németújvári Batthyány-Strattmann Lajos (1753-1806), a 3. Batthyány-Strattmann herceg. a 4. Batthyány-Strattmann herceg, pedig ennek a Lajosnak és gróf Marie Elisabeth von Pergen (1755-1815) asszonynak a fia, herceg németújvári Batthyány Fülöp (17811870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, lett, aki bőkezű mecénás is volt, és gróf Batthyány Iván öccsével együttesen ugyanúgy 60 ezer forintot ajánlott fel az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia (Tudós Társaság) megalapítására, mint gróf Széchenyi István.

Mindkettő fivérnek, herceg Batthyány-Strattmann Fülöpnek és gróf Batthyány Ivánnak, azonban csupa leányai születtek, akik nem örökölhették a Batthyány-Strattmann hercegi címet. Ekkor, a hercegi cím átszállt a családnak a másik ágára: herceg Batthyány-Strattmann Ádám (1722-1787), a 2. Batthyány-Strattmann herceg fivérének, gróf Batthyány Tódornak (1729-1812) a unokájára, gróf németújvári Batthyány Gusztávra (18031883), aki ezzel az 5. Batthyány-Strattmann herceg lett. Herceg Batthyány-Strattmann Gusztávnak, nejétől, Ahrenfeld Wilhelmina bárónőtől született egyetlenegy fia, gróf Batthyány Ödön (18261914), vitorlás bajnok, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, több lovagrend kitüntetésének a birtokosa, aki a 6. Batthyány-Strattmann herceg lett.[10]

1914-ben herceg németújvári Batthyány-Strattmann Ödön (18261914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el; ekkor királyi engedéllyel a hercegi címet és a Strattmann nevet a legközelebbi illetékes Batthyány családbeli férfira, az igen távoli rokonára, gróf németújvári Batthyány László orvosra, a „szegények orvosá-ra, aki a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Elsőszülőtt fia korai halála után, másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás, apjának a hercegi címét örökölte meg, és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ennek a 8. herceg Batthyány-Strattmann Lászlónak, feleségétől, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonytól született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26.Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg.

A jelenlegi Batthyány-Strattmann herceg, boldog herceg Batthyány-Strattmann Lászlónak (18701931), a „szegények orvosá”-nak a dédunokája, herceg Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag, aki a 10. Batthyány-Strattmann herceg.[11]

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

Kastélyok, kúriák[szerkesztés]

A család címere[szerkesztés]

Wikikönyvek
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

Családi legendák[szerkesztés]

Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori férfi szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében.

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány család témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. genealogy.eu - Rátót nemzetség
  2. MNL.DF.100274.1395-12-23
  3. MNL.DF.100272.1395-12-21
  4. MNL.DF.100377.1409-10-16
  5. KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár 1980.Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai. 14. ? o.
  6. genealogy.eu - Batthyány család 01
  7. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 71-73. oldal
  8. Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006) I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig. RÁCZ GYÖRGY A Batthyány család a középkorban. 33. o.
  9. MNL.DF.106915.1519-12-17
  10. Széchenyi National Library – gyászjelentések – Batthyány-Strattmann Ödön herceg
  11. NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár