Nyírágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírágó (Nýrovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Fekete Zoltán
Irányítószám 935 67
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 563 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 152 m
Terület 13,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírágó (Szlovákia)
Nyírágó
Nyírágó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 30″, k. h. 18° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 30″, k. h. 18° 34′ 40″
Nyírágó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyírágó (szlovákul Nýrovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Ágó és Nyír községeket 1942-ben egyesítették.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 31 km-re délre, a Nyír-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek.

1247-ben "Nyr" néven említik először. Az esztergomi érsekség birtoka, majd a barsi várispánsághoz tartozott.

Fényes Elek szerint "Agó helység, fekszik Bars vármegye Lévai járásának déli részin, határai Garam-Vezekény, Garam-Damásd, Kéty, Nyir helységek és a Kerek-Udvardi puszta; – kiterjedése 1432 hold szántóföldek, rétek és legelők, mind majorsági, melly kisebb részekre osztva jelenleg haszonbérben vagyon. Fekvése róna, földje jó gabonatermő, fekete, homokkal vegyes. Lakosai száma: 50 kath., 152 reform. = 202 lélek, kik általjában földmivelésből élnek, és egynehány tót zsellért kivéve, mind magyarok. Vagyon ref. templomja, melly a Garam-Vezekényi anyaekklézsiához tartozik. Birtokosa gróf Eszterházy Jánosné szül. Festetics Rozina grófnő, kinek Zelizi uradalmához tartozik."[2]

Bars vármegye monográfiájában "Ágó. Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevélben akadunk, a mikor Aguch néven van említve. Később Agh néven szerepel és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, a mikor a báró Amade és a gróf Eszterházy család a birtokosa. Most Breuner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Lakosainak száma 415, a kik nagyrészt reformátusok. Templomuk 1864-ben épült. A községnek a postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz." [3]

"Nyir, Esztergom vármegye határán fekvő magyar kisközség, 353 róm. kath. vallású lakossal. E községet IV. Béla király 1249-ben Archinus kamaragrófnak adományozta. 1423-ban a győrödi Pobor család birtokában van. Az 1527-iki összeírásban mint „Barthamas földe” és teljesen puszta hely szerepel. A XVII. században az Ebeczky, majd a Sipeky család a földesura, mely utóbbinak itt híres ménese volt. Itt volt elhelyezve ez időben a vármegye ménese is. A XVII. és a XVIII. században állandóan Nyér néven találjuk emítve. Most Breunner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Katholikus templomának építési ideje meg nem állapítható. Ide tartoznak Dolina és Nyir puszták is. Postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyír és Ágó egyaránt Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Az első bécsi döntés nyomán az akkor Magyarországhoz tartozó Ágó és Nyír községeket 1942-ben Ágónyír néven egyesítették, mai hivatalos magyar elnevezése a szlovák belügyminisztérium településlistája alapján Nyírágó.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Nyírnek 298, Ágónak 388, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 569 lakosából 415 magyar és 153 szlovák.
2011-ben 563 lakosából 351 magyar és 198 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1766-ban épült.
  • Református templom.
  • Néprajzi múzeum.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]