Garamszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garamszőlős (Rybník)
Kostol najsvatejsej trojice rybnik.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Imrich Králik
Irányítószám 935 23
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség1431 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület24,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamszőlős (Szlovákia)
Garamszőlős
Garamszőlős
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″
Garamszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszőlős témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszőlős (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már i. e. 5000 évvel is éltek emberek. Ebből a korszakból cseréptöredékek és egy őskori, kisméretű vár maradványai kerültek elő. Később kelták, kvádok, markomannok éltek ezen a vidéken. Az írott források szerint Marcus Aurelius római császár is erre vezette a kvádok elleni hadjáratát.

A mai települést 1075-ben Sceulleus néven említik először. 1209-ben "Ceuleus", 1276-ban "Sewlus", 1277-ben "Zeules", 1312-ben "Zelus", 1312-ben "Selus" alakban szerepel az írott forrásokban. Bars várának és a garamszentbenedeki apátság uradalmához tartozott. Szlovák nevén csak 1525-ben szerepel először. 1534-ben 32 porta után adózott a település. 1541-ben az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka, mely 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség birtoka lett. 1601-ben plébánia, iskola és 131 ház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria volt. A 18. század óta nemesi község, első pecsétje 1720-ból való, ekkor 71 adózó háztartása volt. 1781-ben vásártartási jogot kapott. 1828-ban 134 házában 943 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1890-ben egy pusztító tűzvészben csaknem az egész falu elpusztult.

Vályi András szerint "Garam Szőlős. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, fekszik Barstól 3/4 mértföldnyire; határja jó, fája, makkja, bora van, piatza Báton, és Szent Benedeken."[2]

Fényes Elek szerint "Garan-Szőllős, (Ribnik), tót m. v. Bars vmegyében, közel a Garan bal partjához: 922 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fő gazdasága jó bort termő szőlőhegyében áll. Szép tölgyes erdeje van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[4][szerkesztés]

1880-ban 1164 lakosából, 909 szlovák, 64 magyar, 24 német, 1 más anyanyelvű és 166 csecsemő; ebből 1116 római katolikus, 37 zsidó, 10 evangélikus és 1 más vallású.

1890-ben 1128 lakosából 1033 szlovák és 48 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1246 lakosából 1188 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1385 lakosából 1285 szlovák és 52 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1344 lakosából 1293 csehszlovák és 33 magyar volt.

1930-ban 1371 lakosából 1354 csehszlovák és 5 magyar volt.

1991-ben 1450 lakosából 1433 szlovák és 5 magyar volt.

2001-ben 1403 lakosából 1372 szlovák és 8 magyar volt.

2011-ben 1399 lakosából 1357 szlovák és 8 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1609-ben Szőllősi Benedek jezsuita költő, szerkesztő.
  • Itt született 1964. január 30-án Jozef Ižold a szlovák szalézi rendtartomány provinciálisa.[5]
  • Itt szolgált 1788-ban Jedlicska Tamás római katolikus plébános.
  • Itt szolgált 1882-től Podhragyay Pál prépost-plébános.
  • Itt szolgált 1892–1935 között nyugdíjazásáig Spuller Gyula plébános.

Nevezetességei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]