Ipolypásztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolypásztó (Pastovce)
Ipolypásztó - községháza
Ipolypásztó - községháza
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Mészáros Ottó
Irányítószám 935 74
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 528 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 12,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolypásztó (Szlovákia)
Ipolypásztó
Ipolypásztó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 58′ 07″, k. h. 18° 45′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 07″, k. h. 18° 45′ 10″
Ipolypásztó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolypásztó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolypásztó (szlovákul Pastovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Az Alsó-Ipolymente egyik legjelentősebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 30 km-re délkeletre, Vámosmikolától 2,5 km-re nyugatra, az 564-es út mentén, az Ipoly jobb partján fekszik. Az Ipoly-híd Vámosmikola felé újjáépítés alatt áll.

Története[szerkesztés]

A mai község helyén már a kőkorban emberi település állt. A régészek a vonaldíszes kerámiák népeinek, majd a későbbi időkből a lengyeli kultúra, valamint a hallstatt és latén korok településeinek maradványait is megtalálták itt. A korai szláv időkből prágai típusú kerámiákat, urnasírokat tártak fel. Egy 11. századi erődítmény és település maradványai is előkerültek a községben.

Ipolypásztót 1135-ben említi először oklevél "Paztuh" néven abban az oklevélben, melyben birtokosa Lampert comes itteni udvarházát a bozóki premontrei apátságnak adományozza. Rajtuk kívül ekkor az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka. A falut 1273-ban "Pasztoh", 1293-ban "Pastuh", 1388-ban "Paztoh", 1412-ben "Pastoch", 1419-ben "Pazthow", 1458-ban "Zakalos-Pazthoh" néven említik. A 14. században a Pásztói család birtoka, majd 1554-től Léva várának tartozéka volt. Ekkor 31 háztartás adózott a településen.

Már a 12. században állt Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága állt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu lakossága a 16. században református lett. Az eredetileg fatornyos templom tornya 1774-ben tűzvészben leégett, helyette 1817-ben építettek új kőtornyot.

A falut a török kiűzése után az Eszterházyak szerezték meg. 1715-ben malom és 24 porta található a községben. 1828-ban 109 házában 657 lakos élt.

Vályi András szerint "Ipoly Pásztó, Ipolne Pasztovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vámos Mikolához nem meszsze, mellynek filiája, Peretsényhez egy mértföldnyire, határja a’ természetnek minden javaival megáldottatott, első osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Ipoly-Pásztó, magyar falu, Honth vmegyében, a Ipoly jobb partján, mellyen egy hosszu híd viszen keresztül: 67 kath., 10 evang., 569 ref. lak. Ref. anyatemplom. – Határa mindennel bővelkedik, van két nagy szőlőhegye, kövér rétje és szántófölde, tágas legelője, mellyen sok szarvasmarhát és csikót nevel; tölgyes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Esztergom." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1920-tól 1923-ig az ideiglenes Ipolypásztói járás székhelye lett, 1923-ig körjegyzőség is működött itt. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború után magyar lakosságának 13,5%-át[4] telepítették ki erőszakos módon, emléküket a templom tornya alatt emléktábla hirdeti.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1161, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 528 lakosából 359 magyar és 150 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Címeres üdvözlőtábla
  • Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. Tornya 1774-ben egy tűzvészben leégett. A mai torony 1817-ben épült, 2008-ban villám csapott bele, 2010-ben fejezték be a felújítását.
  • Kastélyát – az Agyigásó dűlőben készített téglából – Plachy György építtette 1888-ban, neoklasszicista stílusban.
  • Zalabai Zsigmond emlékház. A neves felvidéki író szülőházában berendezett múzeumot 2009. október 25-én avatták fel. Az ünnepség keretén belül leplezték le az emlékház bejáratánál felállított kopjafát. Az avatóünnepségen díszbeszédet mondott Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke.[5]

Képtár[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bujna, J. 1992: Ojedinelý nález laténskej spony z Pastoviec. AVANS 1990, 27-28.
  • Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1984, Pozsony, 691-705-84
  • Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Ipolypásztó népélete 1918-1945, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1985,Pozsony, 691-705-84

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolypásztó témájú médiaállományokat.