Bori (Szlovákia)
| Bori (Bory) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szúdy László | ||
| Irányítószám | 935 87 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 301 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 8,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 45′48.183333°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 45′48.183333°N 18.750000°E | |||
| Bori weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bori témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bori (szlovákul Bory) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 12 km-re délkeletre, a Búr-patak partján található.
Története
[szerkesztés]A falu egykor királyi birtok volt, melyet Szent László király sógorának, a Hontpázmány nembeli Lampert comesnek adott. Írott forrásban 1135-ben „Bory" alakban említik először, amikor birtokosa a bori határrészen három eke földet a bozóki premontrei apátságnak adományozott. Ősi birtokosa a Bory család volt, későbbi birtokosai Mohácsig a Borfői, Tarjány, Szúdy családok voltak. A 16. századtól a Libády, majd a Pomori és Dalotti családok a főbb birtokosai. A községben a reformációnak ősi gyökerei vannak. A község református lelkipásztora, Körmendy György hitéért gályarabságot is szenvedett, emléktáblája a templom falán áll. A nagy üldöztetés után Bori egyike volt annak a hét református gyülekezetnek, amely Hont vármegyében megmaradhatott. Később a református magyar lakosság megfogyatkozott és egyre több katolikus szlovák települt a községbe.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORI. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Bory Urak, fekszik Nádasnak szomszédságában, mellynek filiája, határja, ’s vagyonnyai is középszerűek lévén, második Osztálybéli."[2]
1828-ban 61 házában 368 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Bori, magyar falu, Hont vgyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd., 150 kath., 28 evang., 183 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. – Földjei rétjei igen jók, sok marhát, juhot nevel. F. u. Bory nemzetség."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Bori, azelőtt Boór, magyar kisközség a Búr patak mentén, 73 házzal és 383 ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Szántó. Egykor kuriális nemes helység, honnan a Bory család más vármegyékbe is elszármazott. Hajdan három falu része volt, úgymind Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. Első okleveles említését 1263-ban találjuk; érdekesebb följegyzésre azonban 1275-ben akadunk, a midőn IV. László király az Ottokár cseh király ellen vívott csatákban tanúsított vitézségért Márton fiának, Miklósnak, az elpusztult Bwrry (Buri) földjét adományozta. Ebben az adománylevélben a következő határok szabják meg a birtok területét: Borfői Mikus földe, Golvágfő, Monorosvég és Monoros-patak. 1330-ban újabb okleveles nyomára akadunk a községnek, a mikor a sági konvent előtt Bory Noyssa fiai és Bory Pető egyezségre lépnek egymással. A XVI. században a Libárdy családnak volt itt birtoka, mely családból volt Szondy drégelyi két apródjának egyike. 1629-ben része volt itt a Pomoti családnak is. Az ősi Bory családot még a múlt század elején is uralta a falu, mígnem a század dereka táján a nemes község váltotta magához a birtokot. Jelenleg Dalotti Aladárnak van itt nagyobb birtoka. A falu határában meleg forrás van, melyet a nép bori buzgónak nevezett el. Bori községhez tartozik a Ráró-major."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.[4]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 320 | 318 | 322 | 301 |
| Különbség | -0,62 % | +1,25 % | -6,52 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 307 | 301 |
| Eltérés | -1,95 % |
1880-ban 382 lakosából 285 magyar és 80 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 375 lakosából 286 magyar és 77 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 405 lakosából 333 magyar és 59 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 362 lakosából 312 magyar és 50 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 222 református, 111 római katolikus, 24 evangélikus és 5 izraelita vallású volt.
1921-ben 372 lakosából 321 magyar és 48 csehszlovák volt.
1930-ban 463 lakosából 370 magyar és 67 csehszlovák volt.
1941-ben 427 lakosából 408 magyar és 18 szlovák volt.
A második világháború utáni kitelepítések következtében a lakosság aránya mára megfordult és már a szlovákok vannak többségben.
1991-ben 333 lakosából 174 magyar és 158 szlovák volt.
2001-ben 333 lakosából 180 szlovák és 152 magyar volt.
2011-ben 313 lakosából 210 szlovák és 99 magyar volt. Ebből 151 római katolikus, 92 református és 30 evangélikus vallású.
2021-ben 321 lakosából 228 (+3) szlovák, 81 (+8) magyar, 2 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma a 17. században, a régi templom alapjain épült. Tornyát 1857-ben építették.
- A Bory-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban.
- Borospincéi közül különösen a 17. századból származó Lestár-pince nevezetes, mely a hagyomány szerint egykor a török elleni menedékül is szolgált.
- Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben létesült.
Neves személyek
[szerkesztés]- A hagyomány szerint a faluból származott Drégely hős kapitányának, Szondy Györgynek egyik apródja.
- Itt született 1760-ban Bánhorváthi János református lelkész.
- Itt született 1914. november 10-én Horváth Zsigmond református püspök.
- Itt született 1920-ban Erdei László filozófus, logikus, egyetemi tanár, az első magyarországi logikatanszék létrehozója és vezetője, szerkesztő.
- Körmendy György, a falu református lelkésze hitéért gályarabságot szenvedett.
- Szúdy József 1848-as honvédnek a falu történetére vonatkozó fontos feljegyzései maradtak fenn.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Bori Szlovákia térképén
- Horváth Zsigmond életrajza
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Bori község átvétele (Magyar Világhíradó, 1939 március)[halott link]
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Csáky Károly 2009: Nemesbori sorsfordulói
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |