Bakabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakabánya (Pukanec)
Szent Miklós plébániatemplom
Szent Miklós plébániatemplom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Polgármester Ján Rievaj
Irányítószám 935 05
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1990 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 354 m
Terület 26,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakabánya (Szlovákia)
Bakabánya
Bakabánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 18° 43′
Bakabánya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakabánya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bakabánya (szlovákul Pukanec, németül Pukantz) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 20 km-re, északkeletre.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Baka személynévből ered, utótagja az arany- és ezüstbányászattal kapcsolatos.

Története[szerkesztés]

A község a garamszentbenedeki bencések bányatelepüléseként alakult 1075-ben. Ekkor említik először "Baka" néven. 1156-ban "Terra Banensium" (bányaterület) néven említik a falut. 1270-ben történik először említés az itteni ezüstbányászatról. 1290-ben említik először mai magyar nevén "Bakabanya" alakban. 1310-ben Németbaka néven szerepel, mely a település német lakosságára utal. 1317-ben György comes bányaszabadalmat kapott Károly Róbert királytól az itteni ezüst, arany és más fémek bányászatára. 1323-ban lakói kiváltságokat kaptak a királytól. 1345-ben szabad királyi város lett. Mint bányavárosnak egyre nőtt a jelentősége. 1405-ben Zsigmond király parancsára elkezdték a város erődítési munkálatait, először 1437-ben említik a város erődítményét. 1510-ben felépült a gótikus templom. A 16. századtól mintegy előbástyáját képezte az északabbra levő bányavárosoknak.

A század második felétől állandósultak a város elleni kisebb török támadások. 1570-ben, 1578-ban, 1647-ben és 1650-ben is újbóli megerősítését rendelte el az országgyűlés. Falait olasz rendszerű bástyák erősítették meg. A török többször (1640, 1652, 1664) elfoglalta és kifosztotta a várost, lakossága jórészt kipusztult. Különösen 1640-ben szenvedett sokat. A török 1686. évben történt kiűzése nagy megkönnyebbülést hozott a városnak, I. Lipót király pedig visszaállította a város régi kiváltságait. 1702-ben négy országos vásár tartását engedélyezte a király a városnak. 1703-ban a kurucok foglalták el a várost. 1774-ben már csak egy aranybánya működött, bányái fokozatosan kimerültek, 1875-re meg is szűnt a bányászat. 1823-ban megkezdődött az ipari üzemek betelepülése. 1876-ban elveszítette szabad királyi városi és bányavárosi jogait, közönséges községként Hont vármegyéhez csatolták.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3141 lakosából 2935 szlovák és 107 magyar.

1991-ben 2457 lakosából 2377 szlovák és 11 magyar volt.

2001-ben 2155 lakosából 2063 szlovák és 13 magyar volt.

2011-ben 1990 lakosából 1929 szlovák, 28 cigány, 13 cseh és 6 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1812-ben Lányi Károly római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1830-ban Kámory Sámuel evangélikus líceumi tanár, orientalista és bibliafordító.
  • Itt született 1919-ben Ľudovít Bakoš egyetemi oktató, közszereplő.
  • Itt hunyt el 1923-ban Martin Bujna szlovák evangélikus író, publicista.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A régi városfal (16. század) délkeleti részei még állnak.
  • 14. századi Szent Miklós plébániatemplomát is egykor erődfal vette körül, legrégibb – 1470 körüli – oltárát lőcsei mesterek készítették.
  • Evangélikus temploma 1935-ben épült.
  • A Szentháromság-oszlop 1740-ben készült.
  • A városban a népi építészet számos szép emléke látható.
  • Nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakabánya témájú médiaállományokat.