Nagygyőröd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagygyőröd (Veľký Ďur)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1205
Polgármester Peter Benko
Irányítószám 935 34
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1247 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 183 m
Terület 22,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagygyőröd (Szlovákia)
Nagygyőröd
Nagygyőröd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagygyőröd (szlovákul Veľký Ďur) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 13 km-re, nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először.

Alsógyőröd[szerkesztés]

Alsógyőröd önálló településként 1274-ben bukkan fel. 1506-tól a lévai váruradalom része. 1536-ban 7 porta után adózott. 1574-ben elpusztította a török. 1601-ben 24 ház állt a faluban. 1720-ban kocsmája, pincészete és 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 333 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőgyőröd[szerkesztés]

Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először. A 17.–18. században a Keglevich, Hunyadi és Majtényi családok birtoka. 1534-ben 6 porta után adózott. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 44 házában 301 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Kisgyékényes[szerkesztés]

Kisgyékényes első említése 1290-ben, az esztergomi keresztes konvent oklevelében történik „Gekenus” alakban. 1322-ben „Gekynes”, 1340-ben „Gekemus” néven szerepel az írott forrásokban. Később a Kálnay család, majd 1496-tól barsfüssi nemesek birtoka. 1522-től a máriavölgyi pálosoké. 1663-ban felégette a török. 1720-ban 7 porta után adózott.

A trianoni békeszerződésig mindhárom település Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között visszakerültek Magyarországhoz. A három községet 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsógyőrödnek 366, Felsőgyőrödnek 394, Kisgyékényesnek 300, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

Nagygyőrödöt 2001-ben 1305-en lakták: 1252 szlovák, 33 magyar, 8 cseh, 12 egyéb.[2]

2011-ben Nagygyőröd 1247 lakosából 1197 szlovák és 26 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]