Deménd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deménd (Demandice)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
PolgármesterKürthy Attila
Irányítószám935 85
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség966 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
Terület21,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 33″, k. h. 18° 46′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 33″, k. h. 18° 46′ 55″
Deménd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deménd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem tévesztendő össze a következővel: Deménfalu.

Deménd (szlovákul Demandice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 16 km-re északnyugatra, a Búr-patak partján található.

Története[szerkesztés]

A települést 1291-ben Damian alakban említik először. Birtokosa az itáliai származású Deméndi család volt, akiknek ősét Károly Róbert hívta meg udvarába. A falu neve is a latin Damianus személynévből származik. Plébániáját 1387-ben alapították. A 18. században a Grassalkovich, a 19. században a Simonyi, a Benyovszky és a Palugyai család birtoka. 1715-ben a faluban 4 kúria és 29 háztartás volt. 1720-ban 43 háztartást számláltak. 1828-ban 124 házban 718 lakos élt. Lakói földműveléssel, szőlészettel, borászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint "DEMÉDN. Demanova. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Agáts, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Peretsénytöl egy mértföldnyire, határja jó termékenységű, fája tűzre elég, épűletre is alkalmsint; legelője is elég, szőlö hegye középszerű, melly tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Déménd, (Demendicze), Hont m. tót falu, Magyarádhoz 1/2 mfd. 720 kath., 20 evang. lak. Kath. paroch. templom. Földjei termékenyek; tölgyes erdeje derék; szőleje is van. F. u. többen. Ut. p. Szántó."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

A falu határában állt egykor Hébec község, amely a tatárjáráskor pusztult el. 1317-ben említik először Hebuch alakban. A dombtetőn álló templomot a hagyomány szerint I. István király emeltette, a szentély bal oldalán bevésett évszám 1023. Valamikor régen kegytemplom volt, mellette forrás is fakadt, közelében remetelak állt. A templomhoz legenda is fűződik, mely szerint 1778-ban egy juhász a nyáját a közelben legeltette, miközben megjelent neki Szent Ilona, aki arra kérte, hogy ne hagyják elpusztulni a templomát.

A romos templomot a 19. század elején Simonyi Ferenc földbirtokos építtette újjá, nemsokára villám sújtotta, de megint felépítették. A Szűzanya képe mellékoltáron van, újjáépítése óta közkedvelt búcsújáróhely (felújítva 2008-ban volt).

Népesség[szerkesztés]

1880-ban 630 lakosából 47 szlovák és 550 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 723 lakosából 24 szlovák és 695 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 753 lakosából 29 szlovák és 721 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 724 lakosából 3 szlovák és 720 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 854 lakosából 578 magyar és 234 csehszlovák volt.

1930-ban 1148 lakosából 600 magyar és 442 csehszlovák volt.

1941-ben 1239 lakosából 905 magyar és 331 szlovák volt.

1991-ben 1041 lakosából 403 magyar és 629 szlovák volt.

2001-ben 1036 lakosából 335 magyar és 688 szlovák volt.

2011-ben 1008 lakosából 270 magyar és 705 szlovák volt.

2021-ben 966 lakosából 177 (+17) magyar, 703 (+13) szlovák, (+7) cigány, 4 egyéb és 82 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hébeci templom
    Hébeci templom
  • Hébeci templom belseje-1023
    Hébeci templom belseje-1023
  • A deméndi római katolikus templom főoltára
    A deméndi római katolikus templom főoltára
  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Ennek felhasználásával épült a mai templom 1750-ben. Az 1766-os tűzvész után újjáépítették.
  • Hébec kegytemploma eredetileg a 11. században épült Szent Ilona tiszteletére, többször újjáépítették, jelenlegi formájában a 20. század elején (felújítva 2008-ban).
  • A Simonyi-kastély 1700 körül épült, építtetője Simonyi Ferenc császári kamarás volt. Később a Baross család tulajdona lett, majd a Szabadhegyi családé, ezután iskolaként használták.
  • A Sántha-kastély a 18. század második felében épült késő barokk stílusban.
  • A Majthényi-kastély szintén a 18. század második felében épült késő barokk stílusban. Később a Paczolay és a Novotny családé.
  • A Benyovszky-kastély a 18. század végén épült, a 19. században a Winkler családé.
  • A Berger-kastély a 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban.
  • A Jancsó-kastély a 20. század elején épült szecessziós stílusban.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1704-ben Palkovics Imre jezsuita áldozópap és tanár.
  • Itt született 1818-ban Paczolay János ügyvéd, országgyűlési képviselő, az esztergomi főkáptalan főügyésze.
  • Itt született 1865-ben Baross Károly agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Marek Budaj 2016: Dosiaľ nepublikované stredoveké mince z Demandíc zo zbierok kremnického múzea. Museion - Zborník kremnického múzea 1, 27-51.
  • Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest
  • Bóna, M. – Kotruszová, V. – Úradníček, V. – Žažová, H. 2010: Kostol sv. Heleny v Demandiciach-Hýbeci. In: Dějiny staveb 2009. Plzeň, 87–96.
  • Bóna, M. – Žažová, H. 2010: Kostol sv. Heleny v Demandiciach-Hýbeci. Pamiatky a múzeá 59/ 4, 2–7.
  • Ábel Gábor 1993: Településlexikon. A Hét 1993. február 19.
  • Milan Ukrop: Demandický svet Blaškovičovcov a Grasalkovičovcov 1709-1762.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Demandice
A Wikimédia Commons tartalmaz Deménd témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deménd&oldid=26728474”