Nagyod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyod (Vyšné nad Hronom)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1264
Polgármester Eva Madarásová
Irányítószám 935 31
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 183 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság153 m
Terület6,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyod (Szlovákia)
Nagyod
Nagyod
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 50″, k. h. 18° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 50″, k. h. 18° 35′ 00″
Nagyod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyod témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyod (szlovákul Vyšné nad Hronom, korábban Nadod) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 10 km-re délre, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1264-ben "Nogud" néven említik először. 1355-ben "Mogyud" néven szerepel. Kezdetben tőrei, majd temetvényi nemesek birtoka. 1388-tól Léva várának tartozéka. 1536-ban 13 portája létezett. 1601-ben malom, plébánia és 52 ház állt a községben. 1720-ban 15 adózó háztartása volt. 1828-ban 89 házában 377 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "NAGYOD. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Zsemlérnek szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Nagy Szécsénnek."[2]

Fényes Elek szerint "Nagyod, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan bal partján, ut. p. Lévától délre 1 md 14 kath., 341 ref., 3 evang. lak. Ref. anyatemplom. Sok legelő. Fűzeserdő a Garan mentiben. F. u. h. Eszterházy."[3]

Bars vármegye monográfiájában "Nagyod, garamvölgyi magyar kisközség, 324 ev. ref. vallású lakossal. E község Bees bán egyik ősi birtoka volt, melyet tőle 1383-ban a Várady család követelt. 1250 körül Bors ispán utódai birják. Később a Lévaiak és a Harasztiak osztozkodnak rajta és ettől fogva a lévai várbirtokok közé tartozik. Csereföldek nevű dűlője, utolsó nemesi birtokosaira emlékeztet, a mennyiben a községbeliek e földeket, lévai határbeli más földekért cserélték el az Eszterházyakkal. Ref. temploma 1662-ben épült és az egyház birtokában érdekes úrasztali aranytányér van 1793-ból. Postája, távirója és vasúti állomása Alsóvárad."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 315, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 182 lakosából 113 magyar és 63 szlovák.

2011-ben 177 lakosából 86 magyar és 83 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1400 körül épült.
  • Református temploma 1793-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyod témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.