Barsendréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsendréd (Ondrejovce)
Barsendréd katolikus temploma
Barsendréd katolikus temploma
Barsendréd címere
Barsendréd címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Polgármester Jozef Bielokostolský
Irányítószám 935 51
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 470 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 19,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barsendréd (Szlovákia)
Barsendréd
Barsendréd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 31′Koordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 31′
Barsendréd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsendréd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsendréd (szlovákul: Ondrejovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd 1893-as egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garammenti-hátság keleti lábánál, a Garam folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Az iskola épülete 1907-ben épült

1260-ban említik először. Szent András templomát 1332-ben említik. 1717-ben Nagysalló fíliájából alapították újra.

Vályi András szerint "Kis Endréd, Male Ondrejovtze. Elegyes magyar falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lévátol két, és 1/4. mértföldnyire, földgye, réttye jó, fája könnyű moddal szerezhető, legelője marháinak elegendő, gyümöltsös kertyei termők, keresetre elég módgya a’ szomszéd szőlö hegyekben, és Báton piatzozó helyén, ’s Léván is, Esztergom, és Duna vize sints tőle meszsze, második Osztálybéli."[2]

"Nagy Endréd. Velke Ondrejovtze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbitől nem meszsze, fája tűzre, és épűletre határjában az Uraságnak engedelméből, földgye termékeny, legelője elegendő, gyümöltsös kertyei jók, földgye és réttye is van a’ községnek, a’ szomszédságokban Esztergomban, és a’ Dunán jó módgyok a’ keresetre, szőlei közel vagynak, második Osztálybéli."[2]

"DERESZLÉNY. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lévától két mértföldnyire, az Esztergomi Érseki Megyében, határbéli földgye meglehetős termékenységű, de egyéb más java nintsen, sem fája, sem szőleje, ’s legelője is igen szoross, mellyek miatt negyedik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Endréd (Kis), magyar-tót falu, Bars m. N. Sallóhoz 1 mfd. 200 kath., 56 ref., 15 evang. lak."[3]

"Endréd (Nagy), Bars vm. magyar-tót falu, az elébbeni helység mellett: 389 kath., 3 ref., 11 evang. Kat. paroch. templom. Határja mind a két helységnek részint dombos, részint lapály és jó gabonát terem. Rétjei kétszer kaszálhatók; erdővel s gyümölcsös kertekkel bir. F. u. számos nemesek. Ut. p. Zeliz."[3]

"Dereszlény, Bars m. tót-magyar falu, 208 kath., 9 evang., 18 ref. lak. F. u. többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. A két világháború között a magyar tanulók száma fokozatosan csökkent.[4] 1938. szeptember 24-én mozgosították a falubelieket a csehszlovák hadseregbe, Zsolnára. Az első bécsi döntést követően, 1938. november 9-én Virág őrnagy vezetésével vonult be a magyar hadsereg a faluba.[5] A háború végéig Magyarországhoz tartozott. A 2. világháború után a faluba szlovák családokat telepítettek.

Népessége[szerkesztés]

1840-ben 389 lakosa volt.

1880-ban Dereszlény 146 lakosából 120 magyar, 17 szlovák anyanyelvű és 9 csecsemő. Kisendréd 213 lakosából 169 magyar, 29 szlovák, 1 német anyanyelvű és 14 csecsemő. Nagyendréd 309 lakosából 265 magyar, 19 szlovák, 13 német anyanyelvű, 1 idegen és 11 csecsemő. Dereszlényen 111 római katolikus, 28 református és 7 zsidó; Kisendréden 189 római katolikus, 10 református, 9 zsidó és 5 evangélikus; Nagyendréden 235 római katolikus, 52 református, 19 zsidó, 2 evangélikus és 1 más felekezetű élt.

1890-ben Dereszlény 164 lakosából 159 magyar, 4 szlovák és 1 német; ebből 111 római katolikus, 44 református, 5 evangélikus és 4 zsidó vallású. Kisendréd 273 lakosából 259 magyar és 14 szlovák; ebből 212 római katolikus, 45 református, 14 zsidó és 2 evangélikus vallású. Nagyendréd 262 lakosából 244 magyar, 12 szlovák és 6 német; ebből 219 római katolikus, 29 református, 7-7 evangélikus és zsidó vallású.

1900-ban 695 lakosából 600 magyar, 79 szlovák és 16 német; ebből 579 római katolikus, 87 református, 18 zsidó és 11 evangélikus vallású.

1910-ben 669 lakosából 568 magyar, 98 szlovák és 3 német volt.

1919-ben 744 lakosából 617 magyar, 114 csehszlovák, 9 német és 4 más nemzetiségű; ebből 601 római katolikus, 96 református, 37 zsidó és 10 evangélikus vallású.[6]

1921-ben 794 lakosából 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák.

1940-ben 782 lakosa volt.

1970-ben 640 lakosából 37,7 % magyar.

1991-ben 460 lakosából 154 (33,48%) volt magyar.

2001-ben 459 lakosából 281 szlovák és 164 magyar volt.

2011-ben 470 lakosából 294 szlovák, 126 magyar, 5 cigány és 45 ismeretlen nemzetiségű.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk stílusú, Szent Andrásnak szentelt római katolikus templomát 1753-ban építették újjá, 14. századi gótikus alapokon. 1917-ben leányegyháza Bajka.
  • Két kastélya a 19. század elején, 5 kúriája a 19. század első felében, klasszicista stílusban épült.[8]

Források[szerkesztés]

  • Michaela Kalinová – Karol Ďurian 2016: Ondrejovce, Kaplnka Navštívenia Panny Márie – identifikácia románskeho krovu. In: Dějiny staveb.
  • Holbová, Katarína 2008: Prezentácia troch súkromných zbierok muzeálií v súkromných dedinských domoch. In: Musaeum Hungaricum 2. Boldog, 113-122.
  • Valkó Ildikó 2004: Elpusztult kastélyok, nemesi kúriák nyomában - A barsendrédi nemesek nélkül nem lett volna Bars vármegye sem. Szabad újság 12/29, 9.
  • Luky János 2010: Ondrejovce-Barsendréd 1260-2010.
  • Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest, 64, 68, 71, 74, 77, 78, 83, 87, 93, 96, 97, 101, 107, 110, 116, 120, 126, 131, 139, 142, 147, 153, 156, 163, 169, 171.
  • Schematismus Strigoniensis 1917, 60.
  • Némethy Lajos 1894, 175.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ^ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. ^ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. 1943 Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve. Budapest, 114.
  5. Valézy Gyula (1924) feljegyzései.
  6. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 100.
  7. rubicon.hu; rubicon.hu; Szakály Sándor: Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették. Budapest.
  8. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól

További információk[szerkesztés]