Felsőzsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőzsadány (Horná Ždaňa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1391
Polgármester Alena Bugárová
Irányítószám 966 04
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség554 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság296 m
Terület16,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőzsadány (Szlovákia)
Felsőzsadány
Felsőzsadány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″
Felsőzsadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsadány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzsadány (1890-ig Felső-Zsdány, szlovákul: Horná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 11 km-re, nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az i. e. 1100-tól 700-ig terjedő időszakból származő régészeti leletek.

A mai falut 1391-ben „Sdan" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a revistye várához tartozó uradalmat László temesi ispánnak adja. Revistye uradalmához tartozott, majd a Dóczyak kihalása után a bányakamara tulajdona lett. Temploma a 16. század második felében épült. 1601-ben két kúriát említenek a településen, emellett uradalmi és papi malom, valamint 37 ház állt itt. A 17. század második felében már működött a falu egyházi iskolája. 1715-ben 38 adózója volt, közülük 6 kézműves. 1828-ban 48 házában 324 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, kézművességgel foglalkoztak. A faluban két malom és fűrésztelep is működött.

Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőzsadány, a Garamvölgybe nyiló kelői völgyben fekvő tót kisközség, 490 róm. kath. vallású lakossal. E község a revistyei vár tartozéka volt és első birtokosai a Dóczyak voltak, kikről már a XV. század elején találunk említést; a XVI. század végén ők építették a templomot. A község ekkor Zdena alakban van említve, melyből később Zdánya, majd Sdány lett. A mult század elején savanyúvizéről is ismeretes volt. Későbbi tulajdonosa a kincstár lett s most is az. Postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szkleno."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945-ben a partizánok támogatása miatt felgyújtották a németek, 35 ház égett le, a felnőtt férfi lakosságot koncentrációs táborba vitték. Földműves szövetkezete 1958-ban alakult, lakói részben itt, részben a környék városainak üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 527 lakosából 516 szlovák volt.

2011-ben 546 lakosából 526 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]