Felsőzsadány
| Felsőzsadány (Horná Ždaňa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1391 |
| Polgármester | Alena Bugárová |
| Irányítószám | 966 04 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 544 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 296 m |
| Terület | 16,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőzsadány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″ | |
| Felsőzsadány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsadány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőzsadány (1890-ig Felső-Zsdány, szlovákul: Horná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Garamszentkereszttől 11 km-re, nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az i. e. 1100-tól 700-ig terjedő időszakból származó régészeti leletek.
A mai falut 1391-ben „Sdan" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a revistye várához tartozó uradalmat László temesi ispánnak adja. Revistye uradalmához tartozott, majd a Dóczyak kihalása után a bányakamara tulajdona lett. Temploma a 16. század második felében épült. 1601-ben két kúriát említenek a településen, emellett uradalmi és papi malom, valamint 37 ház állt itt. A 17. század második felében már működött a falu egyházi iskolája. 1715-ben 38 adózója volt, közülük 6 kézműves. 1828-ban 48 házában 324 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, kézművességgel foglalkoztak. A faluban két malom és fűrésztelep is működött.
Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőzsadány, a Garamvölgybe nyiló kelői völgyben fekvő tót kisközség, 490 róm. kath. vallású lakossal. E község a revistyei vár tartozéka volt és első birtokosai a Dóczyak voltak, kikről már a XV. század elején találunk említést; a XVI. század végén ők építették a templomot. A község ekkor Zdena alakban van említve, melyből később Zdánya, majd Sdány lett. A mult század elején savanyúvizéről is ismeretes volt. Későbbi tulajdonosa a kincstár lett s most is az. Postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szkleno."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1945-ben a partizánok támogatása miatt felgyújtották a németek, 35 ház égett le, a felnőtt férfi lakosságot koncentrációs táborba vitték. Földműves szövetkezete 1958-ban alakult, lakói részben itt, részben a környék városainak üzemeiben dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 527 lakosából 516 szlovák volt.
2011-ben 546 lakosából 526 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. század végén épült, tornyát 1720-ban építették hozzá. Legrégibb harangja 1659-ben készült.
- Két 20. századi vízimalma.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
