Kiszelfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiszelfalu (Pitelová)
Crucifix of Pitelova.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1264
Polgármester Ján Kubík
Irányítószám 966 11
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség622 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság457 m
Terület10,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszelfalu (Szlovákia)
Kiszelfalu
Kiszelfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 18° 55′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 18° 55′ 35″
Kiszelfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszelfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiszelfalu (régi magyar neve Pitefalva, 1890-ig Pityelova, szlovákul: Pitelová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 6 km-re keletre, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1264-ben „Kiszelw-Pecheny" néven említik először, a garamszentbenedeki bencés apátság faluja volt. 1487-ben az esztergomi érsekség, 1776-tól a besztercebányai püspökség birtoka. 1534-ben 8 portája adózott. 1571-1573-ban 14 jobbágy és 2 zsellércsalád lakta. 1715-ben kocsmája, malma és 24 adózója volt. 1828-ban 63 házában 423 lakos élt, akik főként állattartással, mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „PITELOVA. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Jasztrabának szomszédságában, mellynek filiája, határja hasonló Kremnitzkáéhoz, de vidékje hegyesebb, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: „Pityelova, tót falu, Bars vmegyében, közel a Garanhoz; 423 katholikus lak. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz."[2]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Kiszelfalu, a Garamvölgy közelében fekvő tót kisközség, 627 róm. kath. vallású lakossal. 1487-ben Pichtofalva, 1556-ban Pythyefalva néven mint az esztergomi érsekség birtoka szerepel. Azután lett belőle Pytelova, majd Pytyelova, míg mostani nevét 1890-ben nyerte. Az érsekség után a beszterczebányai püspök lett a földesura, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. Hagyomány szerint a község hajdan egészen a Garam mentén feküdt, hol azonban a török világban a különféle hadak járásának lévén kitéve, a lakosok lassanként a hegyek közé vonultak és ott telepedtek meg. Kath. temploma 1778-ban épült, de egy évvel később már megnagyobbíttatott. Postája Jallna, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Ide tartozik Brezini tanya is."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 674 lakosából 663 szlovák volt.[4]

2011-ben 688 lakosából 665 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1785-ben épült barokk stílusban. 1857-ben átépítették. Barokk oltárát 1779-ben a besztercebányai káptalan templomából hozták.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  4. [1]