Bezeréte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bezeréte
Bezeréte temploma
Bezeréte temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Turisztikai régióKörmöcbányai
Rang község
Polgármester Pavel Kravec
Irányítószám 966 11
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség1239 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület24,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bezeréte (Szlovákia)
Bezeréte
Bezeréte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 18° 58′
Bezeréte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréte témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bezeréte (1890-ig Trnavahora, szlovákul: Trnavá Hora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 8 km-re keletre, a Garam partján fekszik. Saskőkelecsény (Kľačany) és Jálna (Jalná) tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1388-ban „Tornaua" alakban említik először. Kezdetben részben a saskői váruradalomhoz tartozott. 1676-tól a bányakamara tulajdona volt. 1534-ben 13 portája, 1601-ben 13 háza állt. 1715-ben malom és 12 adózó háztartás létezett a településen. 1828-ban 34 házában 230 lakos élt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bezeréte, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 419 róm. kath. vallású lakossal. A saskői vár tartozéka volt és ennek sorsában osztozott. 1424-ben villa Beserethe néven találjuk említve, a mikor a most is hozzá tartozó Ladnó puszta, villa Lednon néven szerepel. Később a kincstár lett a 23földesura, s ma is az. Kath. temploma Jallna községgel közös és 1775-ben épült. Postája Jallna, távirója és vasúti állomása Garamberzencze."[2]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Ezután mezőgazdasági jellegű település volt. 1939-ig fűrésztelep működött a településen. 1944-ben lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. A háborút követően földműveléssel foglalkoztak, illetve a környék ipari üzemeiben (Garamszentkereszt, Zólyom, Körmöcbánya, Saskőváralja) dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 471-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1127 lakosából 1082 szlovák volt.

2011-ben 1177 lakosából 1052 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1775-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Kápolna a 19. század közepéről.
  • Fa harangláb a 20. század elejéről.
  • Területén a Tralaland nevű nagy rekreációs park található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 26.)

További információk[szerkesztés]