Apáthegyalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apáthegyalja
Apáthegyalja látképe a 65-ös útról
Apáthegyalja látképe a 65-ös útról
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Polgármester Juraj Zaťko
Irányítószám 966 01 (pošta Hliník nad Hronom)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség 403 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 239 m
Terület 4,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apáthegyalja (Szlovákia)
Apáthegyalja
Apáthegyalja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 48′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 48′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthegyalja témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Apáthegyalja (1890-ig Podbrechy-Lehota, szlovákul: Lehôtka pod Brehmi) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 7 km-re délnyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, régészeti leletek tanúsága szerint azonban területén a bronzkorban a korai hallstatti kultúra települése állt. Egyéb leletek között bronz tű és két kard került elő ebből az időből. Értékes sírleletek kerültek elő a lausitzi kultúra idejéből is.

A terület a 11. században a garamszentbenedeki apátság tulajdonában állt. A mai települést 1391-ben "Lehotka" néven említik először. Területének nagyobb része ekkor a revistyei váruradalom része volt, mintegy negyede pedig a garamszentbenedeki apátságé. Az apátság megszűnte után, 1536-tól az esztergomi káptalan birtoka lett. 1534-ben 5 portával adózott.

A 17. században a bányakamara tulajdona. 1601-ben 9 háza volt. 1647 áprilisában a Garammente több településével együtt a törökök fosztották ki, majd 1663-ban újra felégették. A rajtaütések és járványok miatt a 18. század elejére majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 19 adózója lakta. 1828-ban 39 házában 236 lakos élt. 1849 januárjában a térség Görgey és Götz császári tábornok összecsapásának színtere volt. A honvédsereg visszavonulása után februárban császári, majd júliusban a segítségükre érkezett orosz csapatok szállták meg a községet.

Vályi András szerint: "LEHOTA. Podhrehi Lehota. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja ollyan mint Felső Apátié."[2]

Fényes Elek szerint: "Lehotka (Podbrehi), tót f., Bars vmegyében, Körmöczhöz délre 2 mfld. 236 kath. lak. Sok gyümölcs. Földjei a Garam mentében termékenyek. F. u. az esztergomi káptalan."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: "Apáthegyalja, tót kisközség a Garam völgyében. Hajdan Podbrehi-Lehota volt a neve és a revistyei vár tartozéka volt. A XVI. század elején a szentbenedeki apátság uradalmai között találjuk, de 1565-ben Miksa király már mint új adományt az esztergomi káptalannak adja, melynek azután mindvégig birtokában marad. Templom a faluban nincsen. A lakosok száma 345, postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szklenó."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1944-1945-ben területén élénk partizántevékenység folyt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 434, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 339 lakosából 320 szlovák volt.

2011-ben 403 lakosából 337 szlovák.

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 188.

További információk[szerkesztés]