Bartos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartos
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Körmöcbányai
Rang község
Polgármester Ľubomír Bielik
Irányítószám 967 01 (pošta Kremnica 1)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség 399 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 390 m
Terület 8,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bartos (Szlovákia)
Bartos
Bartos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 14″, k. h. 18° 54′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 14″, k. h. 18° 54′ 37″
Bartos weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bartos (szlovákul Bartošova Lehôtka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 6 km-re, délre található. Csaknem összeépült a szomszédos Sváb községgel.

Története[szerkesztés]

1396-ban említik először. 1487-ben „Bartoslevka", 1534-ben „Barthoslehotha" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1487-ben az esztergomi érsekség birtoka. 1534-ben malma és 5 portája létezett. 1601-ben 31 ház állt a faluban. 1715-ben malma és 25 adózó háztartása volt, ebből kettő kézművescsaládé. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és déli, valamint ausztriai idénymunkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Bartos Lehota. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Körmöcz Bányához 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, folyó vizében néha jó féle kövek is találtatnak."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Bartos), tót falu, Bars vmegyében, Körmöczhöz 1 mfld. 316 kath. lak. Köves határ. F. u. a beszterczei püspök."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bartos, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, róm. katholikus vallású lakosokkal, kiknek száma 385. E község 1397-ben Lehota néven, mint a szentbenedeki apátság birtoka említtetik. 1487-ben Bartosleuka néven találkozunk vele. 1565-ben az esztergomi főkáptalan okmánytárában már Lehotka alakban fordul elő, a káptalan birtokakép. Később a beszterczebányai püspök lett a földesura, a ki itt most is birtokos. Van postája, távirója és vasúti állomása. Katholikus temploma 1732-ben épült."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói emellett fuvarozásból éltek. Később Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét 1962-ben alapították.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 473-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 421 szlovák lakosa volt.

2011-ben 399 lakosából 389 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]