Bartos (település)
| Bartos (Bartošova Lehôtka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Garamszentkereszti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ľubomír Bielik | ||
| Irányítószám | 967 01 (pošta Kremnica 1) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 339 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 390 m | ||
| Terület | 8,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bartos weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartos témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bartos (szlovákul Bartošova Lehôtka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Körmöcbányától 6 km-re, délre található. Csaknem összeépült a szomszédos Sváb községgel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1396-ban említik először. 1487-ben „Bartoslevka", 1534-ben „Barthoslehotha" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1487-ben az esztergomi érsekség birtoka. 1534-ben malma és 5 portája létezett. 1601-ben 31 ház állt a faluban. 1715-ben malma és 25 adózó háztartása volt, ebből kettő kézművescsaládé. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és déli, valamint ausztriai idénymunkákkal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Bartos Lehota. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Körmöcz Bányához 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, folyó vizében néha jó féle kövek is találtatnak."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Bartos), tót falu, Bars vmegyében, Körmöczhöz 1 mfld. 316 kath. lak. Köves határ. F. u. a beszterczei püspök."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bartos, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, róm. katholikus vallású lakosokkal, kiknek száma 385. E község 1397-ben Lehota néven, mint a szentbenedeki apátság birtoka említtetik. 1487-ben Bartosleuka néven találkozunk vele. 1565-ben az esztergomi főkáptalan okmánytárában már Lehotka alakban fordul elő, a káptalan birtokakép. Később a beszterczebányai püspök lett a földesura, a ki itt most is birtokos. Van postája, távirója és vasúti állomása. Katholikus temploma 1732-ben épült."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói emellett fuvarozásból éltek. Később Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét 1962-ben alapították.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 407 | 417 | 371 | 339 |
| Különbség | +2,45 % | -11,03 % | -8,62 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 345 | 339 |
| Eltérés | -1,73 % |
1880-ban 294 lakosából 265 szlovák, 14 magyar és 13 német anyanyelvű volt, ebből 281 római katolikus, 7 izraelita és 6 evangélikus vallású.
1890-ben 385 lakosából 340 szlovák, 15 magyar, 13 német és 17 egyéb anyanyelvű volt, ebből 380 római katolikus és 5 izraelita.
1900-ban 417 lakosából 383 szlovák, 19 magyar, 15 német és 17 egyéb anyanyelvű volt, ebből 404 római katolikus, 7 evangélikus és 6 izraelita.
1910-ben 473 lakosából 403 szlovák, 39 magyar és 15 német anyanyelvű volt, ebből 454 római katolikus, 8 evangélikus, 5-5 református és izraelita és 1 görög katolikus.
1921-ben 489 lakosából 474 csehszlovák és 6 magyar volt.
1930-ban 518 lakosából 516 csehszlovák és 2 zsidó volt.
1991-ben 409 lakosából 406 szlovák volt.
2001-ben 421 lakosa mind szlovák volt.
2011-ben 399 lakosából 389 szlovák volt.
2021-ben 354 lakosából 338 szlovák, (+1) magyar, 2 (+1) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. században épült. 1732-ben barokk stílusban építették át.
- Nepomuki Szent János szobra 1783-ban készült.
- Barokk kápolnája, benne 18. századi szoborral.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Bartos Szlovákia térképén
- A bartosi templom (fotó).
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2017. április 12.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk

