Jánoshegy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoshegy (Kremnické Bane)
Jánoshegy temploma
Jánoshegy temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1361
Polgármester Juraj Vozár
Irányítószám 966 35
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség 263 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 754 m
Terület 7,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánoshegy (Szlovákia)
Jánoshegy
Jánoshegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″
Jánoshegy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshegy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánoshegy (szlovákul: Kremnické Bane, németül: Johannesberg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Színesércbányászati központ (arany, ezüst).

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 3 km-re, északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 12. és 13. században a környékre betelepült németek alapították a Körmöcbányai kamarához tartozó területen. Írott forrásban 1361-ben „Villa Johannis" néven említik először. Első bírója egy Johann nevű német telepes volt. A telepesek 1429-ben megváltották a községet a kamarától és adómentességet kaptak. Becslések szerint 1450-ben 125-en lakták. A 16. században lakói reformátusok lettek. A templom 1529 és 1673 között az új hit híveié volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERG. Nem nagy falu Bars Vármegyében, fekszik Körmöcz mellett magas helyen, földgye sovány, lakosai a’ Körmöczi bányákban laknak nagyobbára, és ott dolgoznak, ’s a’ közönséges adótól szabadok."[2]

1828-ban 80 házában 769 lakos élt. 1849-ben területén véres csata dúlt a magyar honvédsereg és a cári csapatok között. Lakói bányászattal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Berg, vagy Perk, német falu, Bars vgyében, Körmöcz határjában: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határa igen sovány; legelője hasznos; bányákat mivel. F. u. Körmöcz városa."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánoshegy, a körmöczbányai hegyekben fekvő német kisközség, 730 róm. kath. vallású lakossal. Szintén régi német telepes község, mely mint anyaegyház már 1100 körül említtetik. Ősi egyháza is a XIII. század elején épült, mert ebben a században már szerepel Keresztelő Szent Jánosnak szentelt egyháza. Azelőtt folyvást Perk, Perg, de leggyakrabban Berg néven találjuk említve. Földesura az esztergomi káptalan volt, később pedig a kincstár, melynek itt most is nagy erdőbirtoka van. Bányászata is már nagyon régi, talán egykorú Körmöczbánya városéval. Határában van az Anna-akna, mely még üzemben van, továbbá a Mátyás- és a Rudolf-aknák, melyek már rég üzemen kívül vannak helyezve és ama kor uralkodói után neveztettek el, melyben megnyittattak. E község lakosai, különösen az asszonyok, már a XVIII. században híres csipkeverők voltak. Ezt a körülményt Körmöczbánya város felhasználva, itt egy csipkeverő tanműhelyt létesített, melyet később azután a kormány vett át. E község határában 1849-ben a magyarok és a császáriak között véres ütközet volt. A községnek van postája és vasúti állomása, távirója pedig Körmöczbánya."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945 után német lakosait erőszakkal kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 787-en, többségében németek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

Bányaüzem Jánoshegyen

2001-ben 250 lakosából 221 szlovák volt.

2011-ben 263 lakosából 221 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]