Felsőbesenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava)
ŽelezničnáStanicaHronskáDúbrava2017c.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1382
Polgármester Jozef Brhlík
Irányítószám 966 11 (pošta Trnavá Hora)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség427 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület5,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőbesenyő (Szlovákia)
Felsőbesenyő
Felsőbesenyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 19° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 19° 00′ 00″
Felsőbesenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbesenyő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbesenyő (1890-ig Dubrava, szlovákul: Hronská Dúbrava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 10 km-re keletre, Zólyomtól 9 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1382-ben „Dubroua" néven említik először, majd 1464-ben „Bessenew" néven szerepel oklevélben. Saskő várának uradalmához tartozott. A 17. századtól a bányakamara tulajdona. 1534-ben malma és 5 portája állt. 1601-ben 31 adózó háza létezett. 1715-ben malma és 25 adózója volt, közülük 2 kézműves. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbesenyő, jelentéktelen kis tót község, mely Zólyom vármegye határán fekszik. Azelőtt a saskői uradalomhoz tartozott és a kincstár tulajdonába ment át. Tót neve Dubrava volt. Említést érdemel, hogy a már Zólyom vármegyében fekvő Garamberzencze község vasúti állomása e községhez tartozik és még Barsban fekszik. Itt lép a Garam Bars vármegyébe. E községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Lakosainak száma 411."[2]

A 19. század végén jelentősége megnőtt, mivel fontos vasúti csomópontba került. 1872-ben megépült a Zólyom-Ruttka vasútvonal, majd 1873-ban a Besztercebánya felé menő vonal, végül 1896-ban a Léva felé menő vonal is. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 453-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 387 lakosából 363 szlovák volt.

2011-ben 417 lakosából 395 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]