Alsótárnok
| Alsótárnok (Dolná Trnávka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Garamszentkereszti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juraj Tesák | ||
| Irányítószám | 966 21 (pošta Lovča) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 332 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 123 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 240 m | ||
| Terület | 2,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 18° 47′ 23″48.561389°N 18.789722°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 18° 47′ 23″48.561389°N 18.789722°E | |||
| Alsótárnok weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótárnok témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsótárnok (1890-ig Alsó-Trnavka, szlovákul: Dolná Trnávka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 6 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1388-ban „Thornoka Inferior" néven említik először. Neve a szláv trn (= tövis, kökény) főnévből származik. A saskői váruradalom része, később a selmeci bányakamara tulajdonában állt. 1601-ben 16 háza, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 30 házában 196 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[2]
Fényes Elek szerint: „Trnavka (Alsó-), tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez 1 mfld, 196 kath., lak. F. u. a kamara."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsótárnok, garamvölgyi tót kisközség. 1424-ben mint a saskői uradalom birtoka és a saskői vár tartozéka szerepel Alsotharnoka néven. 1563-ban mint a Dóczyak birtokát már Thernavka, majd Trnavka és Trnauka néven találjuk a különféle oklevelekben és munkákban. A mult század elején már a kincstár volt az ura. Temploma nincsen, mert Nagy-Lócsához tartozik. Postája Nagy-Lócsa, távirója Garamszentkereszt, vasúti állomása pedig Geletnek. Lakosainak száma 292."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
A szlovák nemzeti felkelés idején területén élénk partizántevékenység folyt. 1957-ben alakult földműves szövetkezete.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 358 lakosából 356 szlovák volt.
2011-ben 350 lakosából 346 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
|  | |
