Alsótárnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsótárnok
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Polgármester Juraj Tesák
Irányítószám 966 21 (pošta Lovča)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség336 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület2,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsótárnok (Szlovákia)
Alsótárnok
Alsótárnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′, k. h. 18° 48′Koordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 18° 48′
Alsótárnok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsótárnok (1890-ig Alsó-Trnavka, szlovákul: Dolná Trnávka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 6 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1388-ban „Thornoka Inferior" néven említik először. Neve a szláv trn (= tövis, kökény) főnévből származik. A saskői váruradalom része, később a selmeci bányakamara tulajdonában állt. 1601-ben 16 háza, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 30 házában 196 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[2]

Fényes Elek szerint: „Trnavka (Alsó-), tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez 1 mfld, 196 kath., lak. F. u. a kamara."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsótárnok, garamvölgyi tót kisközség. 1424-ben mint a saskői uradalom birtoka és a saskői vár tartozéka szerepel Alsotharnoka néven. 1563-ban mint a Dóczyak birtokát már Thernavka, majd Trnavka és Trnauka néven találjuk a különféle oklevelekben és munkákban. A mult század elején már a kincstár volt az ura. Temploma nincsen, mert Nagy-Lócsához tartozik. Postája Nagy-Lócsa, távirója Garamszentkereszt, vasúti állomása pedig Geletnek. Lakosainak száma 292."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején területén élénk partizántevékenység folyt. 1957-ben alakult földműves szövetkezete.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 356 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 346 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 4.)