Tormáskert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tormáskert (Nevoľné)
Church in Nevolne.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1571
Polgármester Štefan Henžel
Irányítószám 967 01
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség415 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság691 m
Terület3,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormáskert (Szlovákia)
Tormáskert
Tormáskert
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 15″, k. h. 18° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 15″, k. h. 18° 56′ 30″
Tormáskert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormáskert témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tormáskert (1890-ig Nevolno, szlovákul: Nevoľné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 5 km-re, délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1571-ben „Newolna" alakban történt, amikor az esztergomi érsekség birtokában állt. 1776-ban a besztercebányai püspökség megalapításával a püspökségé lett. A 16. században 2 portával adózott és volt egy malma is. 1601-ben 9 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 37 házában 217 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „NEVOLNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, fekszik Jasztrabához közel, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint: „Nevolno, tót falu, Bars vgyében, Körmöczhöz 3/4 mfd., 217 kath. lak. F. u. a beszterczei püspök."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Tormáskert, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 276 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nyewolno néven az esztergomi érsek birtoka, mely a beszterczebányai püspökség felállításával, annak tulajdonába ment át. Ekkor már Nevolno alakban van említve és így marad 1890-ig, a mikor a község nevét megmagyarosították. Temploma nincs. Postája, távirója és vasúti állomása Bartos."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Lakói a háborút követően főként idénymunkákból éltek, ezen kívül faáru készítéssel, vászonszövéssel, takarókészítéssel foglalkoztak. Később Körmöcbánya, Garamszentkereszt és Zólyom üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 425 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 434 lakosából 418 szlovák.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]