Felsőtóti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőtóti (Horná Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1293
Polgármester Simona Holicová
Irányítószám 967 01 (pošta Kremnica 1)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség689 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőtóti (Szlovákia)
Felsőtóti
Felsőtóti
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″
Felsőtóti weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtóti (1890-ig Hornavész, szlovákul: Horná Ves, németül: Windischdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbánya központjától 3 km-re délre fekszik, a 65-ös út mentén.

Története[szerkesztés]

A község területe már a bronzkorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült régészeti leletek, melyek a liptói és a lausitzi kultúrához tartoznak.

1329-ben „Félfalu", majd későbbi nevén 1391-ben „Tothfalw" néven említik először. 1388-ban Éleskő várának vámszedőhelye állt a településen. A 14. század végén és a 15. század elején a russói váruradalom része volt. Később Ilsvai Leustách és fia, majd János esztergomi érsek birtokában találjuk. 1408-ban az Ilsvai, majd a Majthényi család tulajdona. 1429-ben „Windischdorf alias villa Sclavorum" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond zálogbirtokul Körmöcbánya városának adja. 1450 körül mintegy 160 lakosa volt. 1564-ben „Horniawez" néven szerepel okiratban. A 16. században a Hunyadi család zálogbirtoka lett, akik a 15. század elején épített erődített udvarházat késő gótikus-reneszánsz kastéllyá építették át. 1715-ben több kézműves, köztük kovács, bognár, lakatos élt és dolgozott a településen. A korábbi német lakosságot később szlovákok váltották fel. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „HORNAVECZ. Vindisdorf. Bars Várm. földes Ura Körmötz bánya Városa."[2]

Fényes Elek szerint: „Hornavesz, (Windischdorf), német falu, Bars vmegyében, Körmöcz város határán: 282 kathol., 30 evang. lak."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőtóti, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, 350 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Hajdan Windischdorf néven német telepes község volt. Később eltótosították Hornavesz-re. Nagy Lajos király 1382 augusztus hó 20-án itt tartózkodott és innen keltezte Körmöczligetre vonatkozó adománylevelét, melyet Körmöczbánya város levéltára (Tomus I. Fons 23. Fasc. I.) alatt őriz. 1429-ben is szerepel Zsigmond király egyik oklevelében, melylyel a községet Körmöczbánya városnak adja zálogba. 1451-ben itt tartotta főhadiszállását Hunyady János, mikor Giskra ellen Körmöczbányára indult. A mult század elején lakosai még németek voltak és csak azóta tótosodtak el. Temploma nincsen. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A 19. században épített kastélya a II. világháborúban pusztult el. Többszöri Körmöcbányához tartozás után 1997-ben lett újra önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 737 lakosából 716 szlovák volt.

2011-ben 718 lakosából 652 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Pál apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1787-ben Majthényi Sándor és felesége építtette, 1837-ben klasszicista stílusban építették át.
  • Ferrarai Szent Vince tiszteletére szentelt kápolnája 1780-ban, barokk stílusban épült.
  • Legrégebbi műemléke az 1707 és 1711 között készült Szentháromság-oszlop.
  • 15. századi gótikus-reneszánsz kastélyának romjai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)