Peszektergenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Peszektergenye (Sikenica)
A nagypeszeki ref. templom
A nagypeszeki ref. templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1295
Polgármester Július Maďar
Irányítószám 937 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség649 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület25,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peszektergenye (Szlovákia)
Peszektergenye
Peszektergenye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 30″, k. h. 18° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 30″, k. h. 18° 43′ 00″
Peszektergenye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Peszektergenye (szlovákul Sikenica) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Nagypeszek és Tergenye községek egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 21 km-re délkeletre, a Szikince partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Peszektergenye eredetileg két külön község volt.

Nagypeszek[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban település állt, a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Kerültek elő leletek a középső bronzkorból, és a 10-11. századból is.

Nagypeszeket 1295-ben "Pescech" alakban említik először, a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. 1324-ben "Pezek", 1355-ben "Pescek Superior et Inferior", 1461-ben "Kyspezek", 1497-ben "Naghpezek" alakban tűnik fel a neve. A 16. században a zselizi uradalom részeként a Dersfi család birtoka. 1715-ben malom és 17 háztartás állt a községben. A 19. században előbb az Eszterházy, majd a Breuner család tulajdona. Az Eszterházy családnak hatalmas szőlészete volt itt, szüretei messze földön híresek voltak. 1828-ban 83 házában 497 lakosa élt. 1850 körül Nagypeszek 507 lakosából 410 református vallású. Lakói főként mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből és juhtenyésztésből éltek.

Tergenye[szerkesztés]

Tergenye területén már az őskorban éltek emberek, a paleolitikus időszakából csontvázas sírok kerültek itt elő.

1307-ben említik először. Régi temploma a 15. században épült. A reformáció során a község népe is az új hitre tért, de az ellenreformáció során a reformátusokat nagyrészt elűzték a faluból. 1715-ben malom és 14 háztartás állt a településen. 1720-ban 18 volt a háztartások száma. 1828-ban 83 házában 497 lakos élt. A 19. század elején az Eszterházy család birtoka, akik a Garam völgyéből katolikus németeket és szlovákokat telepítettek ide, ezek azonban később elmagyarosodtak.

A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között mindkét település újra Magyarország része volt.

Nagypeszeket és Tergenyét 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Nagypeszeknek 643, Tergenyének 539, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 629 lakosából 358 szlovák és 254 magyar.

2011-ben 657 lakosából 414 szlovák és 168 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagypeszek református temploma 1750-ben épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették.
  • Tergenye katolikus temploma eredetileg 15. századi, 1892-ben újjáépítették, mely által eredeti formáját elveszítette.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Az itteni Eszterházy-uradalom gyakori vendége volt a híres zeneszerző, Franz Schubert is, aki a hagyomány szerint itt írta a Müller-dalokat.
  • Nagypeszeken született 1881-ben Bálint Aladár író, újságíró.
  • Nagypeszeken született 1904. december 5-én Tóth Kálmán református lelkész.[2]
  • Nagypeszeken született 1922-ben Lovicsek Béla szlovákiai magyar író.
  • Tergenyén született 1879-ben Ádám Lajos sebész, egyetemi tanár.
  • Tergenyén szolgált Bánhorváthi János református lelkész.

Források[szerkesztés]

  • Novák Ferenc László 2018: Egy Hont megyei falu, Nagypeszek településnéprajzi viszonyai a 18–19. században. Acta Ethnologica Danubiana 20.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. ujszo.com. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]