Peszektergenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peszektergenye (Sikenica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Alsó-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1295
Polgármester Július Maďar
Irányítószám 937 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 657 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 136 m
Terület 25,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peszektergenye (Szlovákia)
Peszektergenye
Peszektergenye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 30″, k. h. 18° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 30″, k. h. 18° 43′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Peszektergenye (szlovákul Sikenica) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Nagypeszek és Tergenye községek egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 21 km-re délkeletre, a Szikince partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Peszektergenye eredetileg két külön község volt.

Nagypeszek[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban település állt, a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Kerültek elő leletek a középső bronzkorból, és a 10-11. századból is.

Nagypeszeket 1295-ben "Pescech" alakban említik először, a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. 1324-ben "Pezek", 1355-ben "Pescek Superior et Inferior", 1461-ben "Kyspezek", 1497-ben "Naghpezek" alakban tűnik fel a neve. A 16. században a zselizi uradalom részeként a Dersfi család birtoka. 1715-ben malom és 17 háztartás állt a községben. A 19. században előbb az Eszterházy, majd a Breuner család tulajdona. Az Eszterházy családnak hatalmas szőlészete volt itt, szüretei messze földön híresek voltak. 1828-ban 83 házában 497 lakosa élt. 1850 körül Nagypeszek 507 lakosából 410 református vallású. Lakói főként mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből és juhtenyésztésből éltek.

Tergenye[szerkesztés]

Tergenye területén már az őskorban éltek emberek, a paleolitikus időszakából csontvázas sírok kerültek itt elő.

1307-ben említik először. Régi temploma a 15. században épült. A reformáció során a község népe is az új hitre tért, de az ellenreformáció során a reformátusokat nagyrészt elűzték a faluból. 1715-ben malom és 14 háztartás állt a településen. 1720-ban 18 volt a háztartások száma. 1828-ban 83 házában 497 lakos élt. A 19. század elején az Eszterházy család birtoka, akik a Garam völgyéből katolikus németeket és szlovákokat telepítettek ide, ezek azonban később elmagyarosodtak.

A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között mindkét település újra Magyarország része volt.

Nagypeszeket és Tergenyét 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Nagypeszeknek 643, Tergenyének 539, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 629 lakosából 358 szlovák és 254 magyar.

2011-ben 657 lakosából 414 szlovák és 168 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagypeszek református temploma 1750-ben épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették.
  • Tergenye katolikus temploma eredetileg 15. századi, 1892-ben újjáépítették, mely által eredeti formáját elveszítette.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Az itteni Eszterházy-uradalom gyakori vendége volt a híres zeneszerző, Franz Schubert is, aki a hagyomány szerint itt írta a Müller-dalokat.
  • Nagypeszeken született 1904. december 5-én Tóth Kálmán református lelkész.[2]
  • Nagypeszeken született 1922-ben Lovicsek Béla szlovákiai magyar író.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ujszo.com

Külső hivatkozások[szerkesztés]