Kistompa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistompa (Tupá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Hont-Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Erika Holomeková
Irányítószám 935 84
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 597 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 129 m
Terület 11,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistompa (Szlovákia)
Kistompa
Kistompa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 36″, k. h. 18° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 36″, k. h. 18° 53′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistompa (szlovákul Tupá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 7 km-re északnyugatra, a Selmec patak bal partján fekszik. Horváti tartozik hozzá.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban 3 gólyafészket tartanak nyilván. 2016-ban az egyikben 1 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés]

A falu területén már az újkőkorban is éltek emberek, határában több kultúra tárgyi emlékeit is megtalálták. A kőkorszakban a zselízi csoport és a vonaldíszes kerámia, a bronzkorban a hévmagyarádi kultúra népe hagyta itt nyomait. A 2. és 3. században germán, a 8.-10. században szláv település állt a területén.

A mai települést 1332-ben "Tompa" néven említik először. 1493-ban "Thompafalw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Története során a Majtényi, a Thuránszky, a Földváry és az Ivánka családok birtokolták. Lakói főként mezőgazdaságból és kézműiparból éltek. 1715-ben malma és 15 háza volt. 1828-ban 34 házában 205 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „TOMPA. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Gyerkhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában legelője elég van, szőlőhegye jó.[3]

Fényes Elek szerint „Tompa, magyar falu, Honth v., Ipoly-Ságtól 1 mfd. a lévai országutban, egy szép kőhiddal a Selmecz vizén. Számlál 211 kath., 13 evang. lak. Határa 1-ső osztálybeli; van bora; buzája, erdeje, jó legelője. F. u. többen.[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 191 lakosából 174 magyar, 14 szlovák és 3 német.

2001-ben 622 lakosából 404 szlovák és 214 magyar volt.

2011-ben 597 lakosából 405 szlovák és 184 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Horváti Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. században épült.
  • Tompa kis Szent Ferenc temploma a 20. században épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]