Kétfegyvernek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kétfegyvernek (Zbrojníky)
Kétfegyvernek templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1303
Polgármester Emőke Fillová
Irányítószám 935 55
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 504 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 16,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kétfegyvernek (Szlovákia)
Kétfegyvernek
Kétfegyvernek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 18° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 18° 42′ 00″
Kétfegyvernek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétfegyvernek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kétfegyvernek vagy Fegyvernek (szlovákul Zbrojníky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsőfegyvernek 1944. évi egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 15 km-re délkeletre fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Kétfegyverneken a templom közelében van gólyafészek, melyben 2013-ban nem fészkeltek a gólyák.[2]

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is megtelepedtek. A Hévmagyarádi kultúra maradványait is megtalálták[forrás?]. A települést 1303-ban említik először. Neve arra utal, hogy első lakói fegyverhordozók lehettek.

Alsófegyvernek[szerkesztés]

Alsófegyverneket közvetve már 1461-ben említik. Először 1503-ban "Fegyvernek Minor" néven bukkan fel az írott forrásokban, birtokosa az Eszterházy család volt. Többségben reformátusok lakták. 1715-ben 13, 1720-ban 22 portája adózott. 1828-ban 74 házában 446 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A faluban a 19. században virágzott a dohánytermesztés is.

Vályi András szerint "Alsó Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Füzes Gyarmattól nem meszsze, Bars Vármegyének szomszédságában, határja gazdag, ’s külömbféle javakkal bővelkedik, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Fegyvernek, (Alsó), magyar falu, Honth vmegyében, 26 kath., 248 ref. lak. Ref. anyatemplom. Jó föld, rét. Bor és dohány-termesztés. F. u. H. Eszterházy s m. t."[4]

Felsőfegyvernek[szerkesztés]

Felsőfegyvernek 1303-ban "Fegyuernek" alakban bukkan fel. "Felswfeguernek" (Felsőfegyvernek) néven 1461-ben szerepel először. 1503-ban "Fedwernek Maior" a neve. A Fegyverneky család ősi birtoka, majd 1554-től a lévai váruradalom része. 1650-ben királyi adományként a Szulyovszky család őse, Theodosius Sirmiensis kapta. További birtokosai a Majthényi, a Nyári, a Plachy és a Tersztyánszky családok voltak. 1715-ben kúriája és 4 háza volt. 1828-ban 54 házában 325 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Felső Fegyvernek, Fesernik. Elegyes magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hodosy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja gazdag, legelője elég, fája mind a’ kétféle, szőlő hegye középszerű, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Fegyvernek, (Felső), magyar falu, Honth vmegyében, 126 kath., 80 evang., 49 ref. lak. F. u. többen. Ut. posta Zeliz 1 1/2 óra."[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Legjelentősebb ipari üzeme a húsfeldolgozó kombinát.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsófegyverneknek 434, Felsőfegyverneknek 407, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 514 lakosából 348 szlovák és 165 magyar volt.

2011-ben 504 lakosából 352 szlovák és 148 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsófegyvernek református temploma 1716-ban épült, 1805-ben megújították, tornyát 1840-ben építették. Legbecsesebb kincse egy 1738-ban készített kehely.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétfegyvernek témájú médiaállományokat.