Felsőpél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőpél (Horný Pial)
Horný Pial, Slovensko.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1251
Polgármester Ľudovít Húdik
Irányítószám 935 37
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 279 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 174 m
Terület 6,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpél (Szlovákia)
Felsőpél
Felsőpél
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 18° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 18° 27′ 00″
Felsőpél weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpél témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőpél (szlovákul Horný Pial, németül Ober-Pill) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 13 km-re délnyugatra fekszik, az 580-as út mentén.

Története[szerkesztés]

1209-ben még birtokként "Pelly" néven említik először. Pél falu 1251-ben "Peel" alakban bukkan fel először, a Bolyár-Pélyi nemzetségbeli Albert a község birtokosa. Később részben a kálnai Hunyadi család, részben a Majtényi család a földesura. 1484-ben Egyházaspél néven szerepel oklevélben. 1543 és 1583 között a töröknek fizetett adót. 1601-ben 30 háza volt. 1715-ben az adóösszeírásban szőlőskertjét említik. 1720-ban 17 adózó háztartása létezett. 1828-ban 55 házában 349 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső pély. Két falu Bars Vármegyében, földes Ura mind a’ kettőnek Báró Hunyady, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok. Felső Pély az Alsónak filiája, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélék, második osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Pél, magyar falu, Bars vmegyében: 133 kath., 270 ref. lak. Reform. filial templom és oskola. F. u. többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

1938-ban Felsőpélen 178 birtokból három volt 20-50 hold közötti (összesen 97 hold), öt 50-100 közötti (összesen 255 hold) és egy 100-500 hold közötti (összesen 102 hold) nagyságú. Összesen 1103 holdból 945 hold szántóföld volt.[4]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 425 lakosából 391 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 443 lakosából 434 magyar és 6 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 426 lakosából 423 magyar és 3 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 419 lakosából 418 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 454 lakosából 414 magyar és 24 csehszlovák.

1930-ban 409 lakosából 354 magyar és 55 csehszlovák volt.

1941-ben 421 lakosából 415 magyar és 6 szlovák.

1991-ben 328 lakosából 198 magyar és 124 szlovák.

2001-ben 291 lakosából 152 magyar és 137 szlovák volt.

2011-ben 279 lakosából 145 szlovák és 104 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1830-ban épült.
  • Református temploma 1837-ben épült, tornyát 1929-ben építették.
  • Temetőkápolnája eredetileg a 12. században épült, kébőbb barokk stílusban építették át.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]