Töhöl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Töhöl (Tehla)
Töhöl községháza 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rang község
Első írásos említés 1250
Polgármester Ivan Žigrai
Irányítószám 935 35
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség509 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület19,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Töhöl (Szlovákia)
Töhöl
Töhöl
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 23′ 00″
Töhöl weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Töhöl (szlovákul Tehla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 18 km-re, nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kultúra tárgyi emlékei kerültek elő ebből korból. Területe lakott volt a hallstatt és a latén korban is, de ugyancsak kerültek elő sírok a 10.–11. századból.

A mai települést 1251-ben „Tuhl” alakban említik először. 1262-ben „Tuhul”, 1271-ben „Tuhl, 1773-ban „Tiehla” néven szerepel a korabeli forrásokban. A királyi tárnokmester jobbágyainak faluja volt, később nemesi családok birtoka. 1390-től a Sárai családé, 1506-tól a lévai váruradalom része. 1618-ben felégette a török és még 1657-ben is pusztaként említik. 1534-ben 15 porta volt a faluban. 1601-ben 48 ház állt itt. 1720-ban 14 adózója lakta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÖHÖL. Tichla. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Győrödhöz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, réttye jó, erdeje makktermő, fája van, legelője elég, szőlőhegye meglehetős.[2]

1828-ban 64 házában 421 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétlenyomata 1845-ből ismert.[3]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Töhöl, (Thela), magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Verebélytől keletre 2 mfd. 218 kath., 243 ref. lak. Ref. leány ekklézsia. Földje, rétje igen jó, tölgyes erdeje, szőlőhegye derék. F. u. h. Eszterházy.[4]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Töhöl, a Garam- és a Zsitvavölgy közötti terület közepén fekvő magyar kisközség, 684 túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Első okleveles említést 1262-ben találunk e községről. 1390-ben Sárai László kapja adományban Zsigmond királytól, míg 1506-ban Ulászló a Harasztiaknak is adományoz itt birtokot. Ettől fogva a község a lévai uradalomhoz tartozik és mindvégig annak urai bírják. Ez időben hol Thehel, hol pedig Teöheöl alakban találjuk feljegyezve. 1618-ban behódolt a töröknek, de az 1657-iki összeírásban 23 elpusztult telkéről találunk feljegyzést. Az Eszterházyak után a Schöeller család lett a tulajdonosa. Református temploma a mult század elején már fennállott, de építési idejét kikutatni nem sikerült. Ide tartoznak Kovácsi és Bárcz puszták is. A község postája Besse, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.[5]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1945 márciusában heves harcok folytak a falu környékén.[6]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 551 lakosából 522 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 573 lakosából 523 magyar és 45 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 654 lakosából 549 magyar és 63 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 750 lakosából 673 magyar és 77 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 698 lakosából 576 magyar és 122 csehszlovák volt.

1930-ban 666 lakosából 461 magyar és 198 csehszlovák volt.

1941-ben 727 lakosából 661 magyar és 66 szlovák volt.

1970-ben 756 lakosából 305 magyar és 450 szlovák volt.

1980-ban 646 lakosából 201 magyar és 436 szlovák volt.

1991-ben 577 lakosából 175 magyar és 389 szlovák volt.

2001-ben 553 lakosából 410 szlovák és 118 magyar.

2011-ben 525 lakosából 408 szlovák és 92 magyar.

2021-ben 465 lakosából 370 (+2) szlovák, 54 (+5) magyar, (+1) cigány és 41 ismeretlen nemzetiségű.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
  • Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Nyitraivánkai Levéltár, Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, 15b. doboz/ 1845. április 3.
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
  6. Számvéber Norbert 2008: Páncélosok a Felvidéken - Páncélosütközetek a Dunától északra 1944-1945. Debrecen, 142.
  7. ma7.sk

Külső hivatkozások[szerkesztés]