Lekér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lekér (Hronovce)
A volt apátsági kastély
A volt apátsági kastély
Lekér címere
Lekér címere
Lekér zászlaja
Lekér zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1239
Polgármester Csudai Róbert
Irányítószám 935 61
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1498 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 131 m
Terület 30,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lekér (Szlovákia)
Lekér
Lekér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 18° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 18° 39′ 20″
Lekér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lekér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lekér (szlovákul Hronovce, korábban Čajakovo, németül Lecker) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 30 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Lekér területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A későbbi korokból a régészek a magyari és a hallstatti kultúra emlékeit tárták itt fel.

A települést 1256-ban "Sereful", 1269-ben "Seraphino", 1293-ban "Leker", 1340-ben "Monasterium Seraphini de Leker" néven említik. Garamdamásd első említése 1239-ben Damas alakban, Garamvezekényé 1240-ben "Vezekyn" alakban történik.

Lekéren 1256-ban említik az itteni bencés apátságot. A falu 1293-ra megszűnt, de Csata és Oroszka falvak is az itteni apátsághoz tartoztak. 1508-ban a kolostornak csak apátja volt. 1536-ban a lévai váruradalomhoz tartozott, később a nagyszombati jezsuitáké lett. 1601-ben malom és 20 ház, 1720-ban 31 adózó volt a faluban. 1828-ban 69 házában 457 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

  • 1549.

Összeírás urbarialis szolgáltatásokról, a töröknek adózó falvak jegyzékével.

Registrum” (címmel) – „tempore et Capitaneatu Johannis Schrabrag” – Turcis etiam serwit. – Telkenként 45 dénár census, (ebből 5 dénár a karácsonyi sertés megváltására esik). Muneralia. csirke, torta, fél sajt és 4 tojás. – 9 telkes jobbágy. – Teljes ekefogat után 2 szapu búzát és ugyanannyi zabot adnak. – Kaszálási és begyűjtési robot. – Két malom, összesen 7 kerékkel.

  • 1776. szeptember 13.

Aláírás nélkül. Kelt Pozsonyban. ”Consignatio proventuum…”, melyet a kamara pozsonyi számvevősége készített.

"Lekér" Allódiális földek, melyeket a jobbágyok robotban művelnek, 3 nyomás, köbölnyi vetés: árpa, zab, kétszeres, köbölnyi termés: kétszeres, árpa, zab. Le a művelés költségei = bevétel. – Rétekről orgia széna, le a robot értéke = bevétel. Konyha- és káposztáskert bevétele. – Allódiumban: tehén és bika. – A tehenek utáni vaj, sajt, borjú értéke. 23 jobbágy és egésztelek, zsellér 15. Census, robotnap értéke. Viktuália készpénzértéke. Kilenced mérőben: búza, árpa, zab, köles, értéke. A tized mérőben. Méh kilenced és tized értéke. 1774-ben emelt új malom haszna: búza, árpa köbölben, mészárszék árendája: készpénz és libra faggyú. – Erdő haszna fából.

  • 1790. július 18.

Birtokösszeíró: nincs jelezve.

"Lekér" A helység fekvése, határai, szomszédok. Uradalmi épületek leírása: kocsmaház, mészárszék, pálinkafőző, téglaégető, majorház, magtár, urasági kastély, plébániaház. Svájci tehenészet, állatállomány, vaj- és sajthozam; méhészet. – 24 29/32 egész sessio, 25 jobbágyház, 24 saját házában lakó zsellér. Jobbágysessiók: a földek minősége jó terméshozam búzából hatszoros, árpából négy és félszeres, zabból hétszeres; jó értékesítési lehetőség. Faizás az uradalmi erdőkben. Földesúri legelő-terület közös a faluval. Új telepítésű szőlők még nem teremnek. Az alattvalók jó anyagi viszonyok között vannak és a szolgáltatásaikat pontosan teljesítik. – Jobbágyszolgáltatások: készpénz census; természetbeniek: kappan, csirke, tojás, közös ajándékként borjú. Évi 52 nap igásrobot, tüzifa-szállítás, hosszú-fuvar. A saját házukban lakó zsellérek gyalogrobottal szolgálnak, szoktak az uraságtól kapni földet is. – Az igás- és gyalogrobotok felhasználása a földesúri szántók, rétek és kertek művelésénél. Az alattvalók levélhordási és fuvar kötelességei. A fonási kötelezettséget készpénzzel váltják meg. Terménykilencedek és tizedek: búza, árpa, zab és köles terményekből. A méhek utáni kilencedet készpénzzel váltják meg. – Földesúri jövedelem a kilencedek és tizedek szalmahozamából. Az új ültetésű szőlők után természetben még nem adhatnak dézsmát, de a tizedet és kilencedet készpénzzel váltják meg, ezt a földesúr azért hajtja be rajtuk, mert a betelepített szőlőterületek terménydézsmájától – ha azokat termőföldként hasznosítanák – addig míg a szőlők nem teremnek, elesik. – Az allódiális földek vetéskapacitása, terméshozama, tiszta haszna. Az allódiális rétek szénatermése. Lenföldek terméshozama. A földesúri kertek haszna, alma-, körte- és szilvafák. A földesúri erdők utáni jövedelem fehér fűz "Felbe" erdők "welche alle 6 Jahre abgestutzet werden können". Földesúri jövedelmek: a kocsma, mészárszék, pálinkafőző, a régi apátsági épület, a malom, a halászat, a téglaégető árendájából.

Vályi András szerint "LEKÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Lekéri Apáturaság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 3 mértföldnyire, legelője elég van, malma helyben, földgye, réttye jó, fája fűzesekből áll."[2]

Fényes Elek szerint "Lekér, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján, az Esztergomba vivő országutban: 469 kath. lak. egy szép kath. paroch. templommal, s urasági kastéllyal. Határa igen termékeny, különösen sok szénája és legelője van. Vízi malmok. F. u. a lekéri apát, s feje egy uradalomnak. Ut. posta Zseliz 1 óra."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény községeket 1968-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Lekérnek 553 magyar és 5 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 557 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 769 magyar és 4 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben Lekérnek 592 magyar és 11 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 685 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 780 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1900-ban Lekérnek 671 magyar és 7 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamdamásdnak 691 magyar és 1 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekénynek 803 magyar és 8 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben Lekérnek 760 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Garamdamásd 656 lakosából 636 magyar és 20 szlovák anyanyelvű lakosa volt. Garamvezekény 760 lakosából 746 magyar és 3 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben Lekérnek 734 magyar és 23 csehszlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 630 magyar és 14 csehszlovák lakosa volt. Garamvezekénynek 671 magyar és 1 csehszlovák lakosa volt.

1930-ban Lekérnek 537 magyar és 80 csehszlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 564 magyar és 86 csehszlovák lakosa volt. Garamvezekénynek 635 magyar és 11 csehszlovák lakosa volt.

1941-ben Lekérnek 580 magyar és 9 szlovák lakosa volt. Garamdamásdnak 575 magyar lakosa volt. Garamvezekénynek 611 magyar lakosa volt.

1991-ben 1474 lakosából 760 magyar és 663 szlovák volt.

2001-ben 1470 lakosából 706 magyar és 661 szlovák.

2011-ben 1498 lakosából 771 fő szlovák és 619 magyar.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu egy régi képeslapon
  • Római katolikus temploma a 18. században épült.
  • Az egykori apátsági kastélyban ma elmegyógyintézet működik.
  • A Vezekényi rétet 1953-ban tájvédelmi területté nyilvánították.
  • 1995 óta minden évben megrendezik a Zelenyák 13 nevű futóversenyt.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]