Garamkelecsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamkelecsény (Hronské Kľačany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1275
Polgármester Miroslav Kollár
Irányítószám 935 26
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1463 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 7,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamkelecsény (Szlovákia)
Garamkelecsény
Garamkelecsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 25″, k. h. 18° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 25″, k. h. 18° 34′ 11″
Garamkelecsény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkelecsény (szlovákul Hronské Kľačany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 3 km-re, északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Első említése 1209-ben „Chelecen” alakban szerepel abban a pápai oklevélben, amely a garamszentbenedeki apátságot erősíti meg birtokaiban. Ez a korai település feltételezhetően áldozatul esett a tatárok pusztításának, akik miután végigrabolták a Garam bal partját, 1241. június 12-én átkeltek a folyón és betörtek a Felvidék nyugati részeire, valamint Bars vármegye északi területére. 1275-ben „Kelechen” alakban, majd 1302-ben újra feltűnik a falu neve, melynek lakói ekkor Bars várának szolgálatában álltak. 1388-tól a falu már a lévai váruradalomhoz tartozott. 1570-ben „Kelechen” néven említik. 1634-ben a falu közvetlen közelében épült meg a Perec csatorna, mely vízvédelmi célokat szolgál. 1664-ben a török kiűzése után az elnéptelenedett településre új lakók érkeztek. 1715-ben kocsmája és 27 adózó háztartása volt. 1764-ben említik első ismert bíróját, Ján Bakajt.

Vályi András szerint: „Garam Kelecsény. Tót falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ó Barshoz közel, és annak filiája, földgye, és réttye jó, szőlejik alatt kaszállnak, vagyonnyait könynyen el adhattyák.[2]

1828-ban 83 házában 550 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Garan-Kelecsény, Bars m. tót falu, Léva és Bars közt: 549 kath., 4 evang. lak. s kövér rétekkel és szántóföldekkel. F. u. h. Eszterházy. Ut. post. Léva.[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkelecsény, Léva közelében fekvő tót kisközség, 1368 róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1209-ben találunk említést egy azon kori oklevélben. 1390-ben Sárai László az ura. A XV. század közepén azonban Lévai János és a szent-benedeki káptalan pörösködnek miatta. 1489-ben az elpusztított községek között van említve. Folyvást a mai nevén szerepel, így 1506-ban is, a mikor Ulászló a Harasztiakat az időközben elzálogosított birtokba vezetteti. 1618-ban már mint a lévai vár tartozéka, Keleczeny alakban, egyike volt a vármegye behódolt községeinek. Ezen túl azután Léva várának urai a birtokosai. 1797-ben teljesen puszta község volt, a mit a községházán őrzött egykorú oklevél bizonyít, mely szerint akkoriban Jaklin Miklós, Olsa Mátyás, Móré Zsigmond, Névery Ádám és Nagy Mátyás felhivást bocsátanak ki az iránt, hogy a kik e puszta helyen meg akarnak szállani és házakat építeni, azokat a nevezettek mindenben támogatni fogják, sőt a szükséges vetőmagvakat ingyen bocsátják rendelkezésükre, a községhez tartozó malmot pedig szintén a falubelieknek, illetve a letelepülőknek engedik át használatra. E felhivásnak volt is foganatja, mert néhány évvel később már lakott községet találunk itt. A községet azonban 1830-ban a tűz pusztította el. Katholikus temploma megrongálva bár, de a településkor már fennállott, mert 1784-ben épült. A község postája, távirója és vasúti állomása Léva.[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1468 lakosából 1459 szlovák volt.

2011-ben 1463 lakosából 1429 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1859. január 22-én Peske Géza magyar festőművész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1932-ben épült, ma ez a falu messze kiemelkedő, legmagasabb építménye.
  • Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt régi, római katolikus temploma 1784-ben épült, ma a temetőben áll. Elődje egy 1764-ben épített kápolna volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]