Nagykoszmály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce)
Nagykoszmályi víztározó
Nagykoszmályi víztározó
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1322
Polgármester Ľubomír Síkeľa
Irányítószám 935 21
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 705 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 5,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykoszmály (Szlovákia)
Nagykoszmály
Nagykoszmály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 18° 32′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 18° 32′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykoszmály témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykoszmály (szlovákul Veľké Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 8 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1322-ben említik először, ekkor tűnik fel oklevélben egy bizonyos Koszmályi András. Magát a falut 1337-ben Kozmal alakban említik először, majd 1372-ben Nagkozmal néven bukkan fel újra. Birtokosa 1362-től a Forgách család, majd az aranyosmaróti uradalom volt. 1534-ben 4 adózó portája állt. 1601-ben 45 ház található a településen. 1618-ban felégette a török. Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 43 adózó és 33 háztartás volt a településen. 1720-ban csak 23 adózója lakta. 1828-ban 69 házában 445 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek szerint "Nagy-Koszmály, Bars m. tót falu, a Garan bal partján: 461 kath. lak. Róna határja szép rétekkel, és szántóföldekkel bir. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva."[2]

Bars vármegye monográfiájában "Nagykoszmály, garammenti tót kisközség, 722 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a Forgáchok voltak az urai, a kik a községet meg is erősítették, a miről egy 1362-iki oklevél tesz említést. Barsi kazár telepnek tartja. Tót neve különben tényleg Kozarócz volt, ha ugyan ebből kazár telepre lehet következtetni. Később a lévai vár tartozéka lett, de a XVIII. században a Migazziak birtokába került. 1618-ban a töröknek behódolt községek között van felemlítve. 1682 november hó 9-én itt táborozott Thököly Imre hadaival. Ma gróf Erdődy-Migazzi Imrénének van itt nagyobb birtoka, mely az aranyosmaróti hitbizományi uradalomhoz tartozik. Kath. temploma 1752-ben épült. Van postája, távirója és vasúti állomása."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 619 lakosából 580 szlovák, 27 német és 12 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 832 lakosából 783 szlovák, 42 magyar és 7 német anyanyelvű.

2001-ben 700 lakosából 699 szlovák volt.

2011-ben 705 lakosából 702 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban.
  • Nagykoszmályi víztározó – 1988-ban lett kiépítve, a mohi atomerőmű számára biztosítja a vizet.[4]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]