Kereskény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kereskény (Krškany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1242
Polgármester Peter Kováčik
Irányítószám 935 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 780 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 17,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kereskény (Szlovákia)
Kereskény
Kereskény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 17″, k. h. 18° 40′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 17″, k. h. 18° 40′ 16″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kereskény (szlovákul Krškany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagykereskény egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 5 km-re keletre, a Sikenica-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az újkőkorban lakott volt, a zselízi és a lengyeli kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő.

1242-ben „Keresken" alakban említik először.

Kiskereskény[szerkesztés]

Kiskereskényt 1329-ben „Kyuskereskyn”, 1358-ban „Keresken”, 1461-ben „Kys Keresken” néven említik. A 15. században Léva várának tartozéka. A 18. században az Agárdy és más családoké. A 19. században a Zmeskall és Majláth családok birtoka. 1715-ben Kiskereskényen 2 kúria és 7 háztartás volt. 1828-ban 35 házában 217 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Borovszky monográfiasorozatának Hont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. A következő században, 1320-ban, a falu nevét Kergken alakban említi oklevél; de már 1439-ben Kereskény a neve és ugyanigy szerepelt az 1411 és 1421-iki iratokban is. E falutól vette nevét a Kiskereskényi család is, melyről már a XIV. században találunk följegyzéseket. a XV. században a falu a lévai vár uradalmához tartozott. A XVIII. században az Agárdy családnak is volt része itt. A mult század elején a Zmeskall, Plachy és Bakay családok a falu földesurai, később örökség útján Mailáth Lajos szerzett itt birtokot. Ezidőszerint Mailáth István özvegyének és a Honecz családnak van nagyobb birtoka. Kereskény határában, a Honecz és Mailáth-féle majorokon kívül, a Nyulvölgy-fogadó van.[2]

Nagykereskény[szerkesztés]

Nagykereskény 1351-ben „Nogkereskyn” alakban tűnik fel először, 1461-ben „Nagkeresken”, 1493-ban „Kerskan” néven szerepel. A 15. században Léva várának tartozéka. A 18. században a Kereskényi, Majláth, később a Pogány és Erdődy családok birtoka. 1715-ben 9, 1720-ban 6 adózó portája volt. 1828-ban 59 házában 357 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén mészégetője működött.

Borovszky monográfiasorozatának Hont vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagykereskény, tóttal vegyes magyar kisközség, 51 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Kiskereskény. Ősi települt hely, a mit a falu határában talált kelta korbeli leletek bizonyítanak. A község nevével először 1320-ban találkozunk az oklevelekben, a mikor Krskany alakban szerepel. Possessio Kereskenyt említenek 1349-ben, 1411. és 1424-ben az iratok. Abban az időben a lévai várnak volt a tartozéka. A XVIII. században a Kereskényi, Simonyi, Szászy és Horváthy családokat uralta a falu. 1767-ben kezdte meg itt a birtokszerzést Kéthelyi Mailáth Ferencz és megvásárolta a Simonyi-családtól a ma is álló kastélyt. A mult század elején a Mailáth családon kivül, a Zsarnóczay és Mándy családokat találjuk birtokban; a XIX. század második felében pedig Mailáth László és Imre, továbbá Pogány Pál voltak a falu birtokosai. Ezidőszerint özvegy Majláth Lászlónénak, szül. Bakonyi Máriának, valamint Pogány Pál örököseinek, továbbá Ordódy Lajosnak és Lászlónak van itt nagyobb birtokuk; ez utóbbiak a Mailáth Imre-féle javak jogutódjai. A községbeli templomot Mailáth Ferencz építtette a XVIII. század végén. Nagykereskényhez tartoznak: a Jakubi-major, mely özv. Mailáth Istvánné tulajdona. A faluhoz tartozik még a Rovnya-major is. A községben mészégető-telep van.[3]

A trianoni diktátumig mindkét település Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Kis- és Nagykereskényt 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Nagykereskény 325 lakosából 216 szlovák és 87 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 179 lakosából 131 szlovák és 33 magyar anyanyelvű.

1890-ben Nagykereskényt 318-an lakták: 229 szlovák és 80 magyar anyanyelvű; Kiskereskényt 207-en lakták: 110 szlovák és 93 magyar anyanyelvű.

1900-ban Nagykereskény 400 lakosából 272 szlovák és 128 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 290 lakosából 164 szlovák és 123 magyar anyanyelvű.

1910-ben Nagykereskény 421 lakosából 290 szlovák és 131 magyar anyanyelvű; Kiskereskény 246 lakosából 173 szlovák és 72 magyar anyanyelvű.

1921-ben Nagykereskényt 390-en lakták: 302 csehszlovák és 88 magyar; Kiskereskényt 232-en lakták: 161 csehszlovák és 71 magyar.

1930-ban Nagykereskényt 543-an lakták: 518 csehszlovák és 15 magyar; Kiskereskényt 238-an lakták: 220 csehszlovák és 18 magyar.

1991-ben 824 lakosából 816 szlovák és 3 magyar volt.

2001-ben 767 lakosából 738 szlovák és 18 magyar volt.

2011-ben 780 lakosából 750 szlovák, 13 cigány, 10 magyar, 2 cseh és 1 lengyel. Ebből 580 római katolikus és 30 evangélikus vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1777-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • A nagykereskényi kastély a 17. században épült barokk stílusban, építtetője a Simonyi család. Később a Majláth, majd az Ordódy család tulajdona volt.
  • A kiskereskényi kastély a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, később többször átépítették, 1953-tól szociális otthonként működött.
  • A közelben található a Horhi-völgy bizarr sziklaalakzataival, különleges növény- és állatvilággal.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 5.)
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]