Egeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egeg (Hokovce)
Egegi katolikus templom
Egegi katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Kis György
Irányítószám 935 83
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 534 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 138 m
Terület 14,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egeg (Szlovákia)
Egeg
Egeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 18° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 18° 52′ 12″
Egeg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeg témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Egeg (szlovákul Hokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 35 km-re délkeletre, a Selmec és a Csadal patak összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község nevét Szent Egyeddel hozzák összefüggésbe.

Története[szerkesztés]

1245-ben említik először. A település már a középkorban fontos utak találkozásánál feküdt, így vámja és városi rangja is volt. A vámot a 14. század végéig a sági konvent birtokolta. Az 1552-es palásti csata előtt itt vert tábort a Teuffel generális vezette császári és királyi sereg.[2] A falu neve Tinódi Lantos Sebestyén Ördög Mátyás veszedelméről szóló históriájában is olvasható.

Vályi András szerint „EGEK. vagy Egeg. Hokojetz, Hohoncze. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Besztertze Bányai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hont Pereszlénytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, ’s az Esztergomi Fő Megyéhez tartozik, határja bő termékenységű, ’s minden javai lévén, első Osztálybéli.[3]

Fényes Elek szerint „Egegh, (Hokovicz), Honth vm. magyar falu, ut. p. Ipoly-Sághoz 1 1/2 mfd. 381 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó rétje, földje, szőlőhegye, tölgyes erdeje, és egy savanyuvizforrása. F. u. a beszterczei káptalan.[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

A két világháború közt nem volt szlovák lakossága, 1938-től 1945-ig Bars és Hont k.e.e. vármegye részeként ismét magyar fennhatóság alá, az új szlovák-magyar határ mellé került. A II. világháború után sok magyar családot kitelepítettek Egegről, helyükbe szlovákokat költöztettek be.

Egeghez tartozik, de egykor önálló településként létezett Királyfiapuszta, melyet 1329-ben említenek először. A Királyfiai család ősi birtoka volt, de a hódoltság időszakában elpusztult. A lakatlan települést a 18. században a Földváry család telepítette be újra, akik nagy kastélyt építettek ide. A kastély később a Coburg, a Zmeskall, majd a Migazzi család tulajdona lett, végül 1944-ig a Horn családé tulajdonában állt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 597 lakosából 508 magyar, 61 szlovák, 21 német és 6 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 595 lakosából 306 szlovák és 277 magyar volt.

2011-ben 534 lakosából 296 szlovák és 220 magyar.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1931-ben Danis Ferenc tanár, helytörténész, a Honti Múzeum igazgatója, több történeti munkája jelent meg.
  • Itt hunyt el 2003-ban Gyönyör József jogtörténész, közíró.
  • Királyfiapusztán született 1836-ban Illés Nándor, a magyar erdészeti szakirodalom nagy alakja, akinek több úttörő jellegű munkája jelent meg ezen a területen.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1260-ban épült kora gótikus stílusban. A 15. században gótikus stílusban építették át, 1743-ban pedig barokkizálták. A templomban ma is több gótikus részlet látható, ilyenek a szentségtartó fülke, az apszis bordázata és a 15. századi gótikus ülőfülke. A keresztelőkút 16. századi. Tornya 1854-ben készült.
  • Az Öreg-hegyen álló Szent Orbán kápolna 1866-ban épült.
  • A Nepomuki Szent János szobor 1797-ben készült.
  • A királyfiapusztai kastély a 18. században épült, 1763-ban és 1820-ban átépítették. Utóbbi átépítésekor emeletet húztak rá. 2010-ben felújították, a tetőtérben szobákat alakítottak ki.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Pálkövi Antal 1854: Magyarország története az olvasó közönség számára II. Sárospatak, 144.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, Bp. 1906, 41. old.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeg témájú médiaállományokat.