Ipolyvisk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom)
Vyskovce n Iplom kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Gyurkovics József
Irányítószám 935 77
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 666 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 19,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyvisk (Szlovákia)
Ipolyvisk
Ipolyvisk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 18° 52′ 00″
Ipolyvisk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvisk témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyvisk (korábban Hontvisk, szlovákul Vyškovce nad Ipľom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Magyarország határán, Tésához közel található.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 7, Tésától 2 km-re nyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, majd a bronzkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a területén talált kőszerszámok, kőedények és bronztárgyak. A hévmagyarádi kultúra, a hallstatt és a latén kor nyomaira bukkantak. A falu területén a rómaiak idején katonai tábor lehetett, később avar kori település is állhatott itt, mivel 1988-ban 83 sírt tártak fel a Homokos dűlőben.[2]

A mai települést 1156-ban említik először, majd 1243-ban abban az oklevélben szerepel, melyben Visky Jakab mester és az esztergomi érsekség közötti birtokvitáról szól. Egykori várát 1296-ban említik először, amikor a Csák nembeli Csák fia János birtoka, akinek III. András adományozta a Cseszneky család hűtlensége miatt. 1313-ban Károly Róbert sikertelenül ostromolta, valószínűleg az ostromkor pusztult el, mert 1324-ben már nem említik. A falu temploma 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, eredetileg gótikus stílusban épült. A település 1347-től vásároshely és vámszedőhely is volt. A 17. században a Koháryak, a Forgáchok, később az Eszterházy és Breuner családok voltak a birtokosai. 1715-ben 39 háztartása volt. 1720-ban 53 a háztartások száma. 1828-ban 133 házában 803 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartásal foglalkoztak.

Főbb birtokosai a Koháryak, az Esterházyak, a Forgáchok, majd a Breuner család voltak. A faluban a templom és a két kastély mellett malom és az Ipoly folyón komp is működött. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Vályi András szerint "VISK. Viskovecz. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Gr. Koháry, és Gr. Eszterházy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Pereszlényhez 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék." [3]

Fényes Elek szerint "VISK. Viskovecz. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Gr. Koháry, és Gr. Eszterházy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Pereszlényhez 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék." [4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1000, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 666 lakosából 445 magyar és 167 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az Ipoly Ipolyvisknél

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyvisk témájú médiaállományokat.