Érsekkéty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érsekkéty (Keť)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1295
PolgármesterMgr. Farkas Attila
Irányítószám935 64
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség577 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület19,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 34′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 34′
Érsekkéty weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Érsekkéty (1899-ig Kéty, szlovákul Keť, korábban Kvetná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 42 km-re délre, a Kétyi patak partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban két gólyafészek alátétet tartanak nyilván. 2021-ben egyikben sem volt költés.[2]

Története[szerkesztés]

1295-ben említik először. Nevének előtagját arról kapta, hogy egykor az esztergomi érsek birtoka volt. 1308-ban „Gyefy”,[3] 1571-ben „Keeth” alakban szerepel. A 14. században a Divéky és Szőllősy család, a 15. századtól az esztergomi érsekség birtokolta, mely helyi nemeseknek adta bérbe. A falu a török támadásokban elpusztult. 1571-ben 20 jobbágytelke volt. 1699-ben 58-an lakták. 1700-ban a Nagy és Szabó család kapott itt érseki adományt.[4] 1715-ben 25 háztartása létezett. 1720-ban két malmot is említenek a községben. 1787-ben 98 házában 556 lakos élt. 1828-ban 99 háza és 787 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Kéty, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, Bars vmegye szélén, egy posványos ér mellett: 213 kath., 459 ref. lak. Ref. anyatemplom. Domboshatára bővelkedik borral, gyümölcscsel, fával, jó réttel. F. u. a primás. A lakosok birnak 1176 hold másod, 588 h. harmad osztályu szántóföldet, 79 h. rétet, 272 3/8 kapa szőlőt. Ut. p. Kéménd”.[5]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok 50 helybéli magyar családot Csehországba deportáltak.[6]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1094 lakosából 1052 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1169 lakosából 1154 magyar és 15 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1186 lakosából 1181 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1221 lakosából 1210 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1245 lakosából 1222 magyar és 7 csehszlovák volt.

1930-ban 1272 lakosából 1162 magyar és 58 csehszlovák volt.

1941-ben 1304 lakosából 1259 magyar és 7 szlovák volt.

1991-ben 812 lakosából 775 magyar és 35 szlovák volt.

2001-ben 703 lakosából 655 magyar és 45 szlovák volt.

2011-ben 662 lakosából 580 magyar és 69 szlovák volt.

2021-ben 577 lakosából 476 (+11) magyar, 76 (+5) szlovák, 4 egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt dolgozott Véneny Lajos (1888-1975) növénynemesítő.
  • Innét származtak Varga Sándor (1942) történész, levéltáros, politikus anyai felmenői.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. DLDF 86905; Barabás Samu 1903: A zicsi és vázsonykői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára VII/1. Budapest, 453.
  4. Vö. PLE, prot. L Kollonich, p. 470-472.
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=5151418[halott link]
  7. ma7.sk

Források[szerkesztés]