Érsekkéty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érsekkéty (Keť)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1295
Polgármester Molnár Péter
Irányítószám 935 64
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 662 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Terület 19,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érsekkéty (Szlovákia)
Érsekkéty
Érsekkéty
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 57′ 52″, k. h. 18° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 52″, k. h. 18° 34′ 08″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Érsekkéty (1899-ig Kéty, szlovákul Keť, korábban Kvetná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 42 km-re délre, a Kétyi patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1295-ben említik először. Nevének előtagját arról kapta, hogy egykor az esztergomi érsek birtoka volt. 1308-ban „Gyefy”[2], 1571-ben „Keeth” alakban szerepel. A 14. században a Divéky és Szőllősy család, a 15. századtól az esztergomi érsekség birtokolta, mely helyi nemeseknek adta bérbe. A falu a török támadásokban elpusztult. 1571-ben 20 jobbágytelke volt. 1699-ben 58-an lakták. 1715-ben 25 háztartása létezett. 1720-ban két malmot is említenek a községben. 1787-ben 98 házában 556 lakos élt. 1828-ban 99 háza és 787 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Kéty, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, Bars vmegye szélén, egy posványos ér mellett: 213 kath., 459 ref. lak. Ref. anyatemplom. Domboshatára bővelkedik borral, gyümölcscsel, fával, jó réttel. F. u. a primás. A lakosok birnak 1176 hold másod, 588 h. harmad osztályu szántóföldet, 79 h. rétet, 272 3/8 kapa szőlőt. Ut. p. Kéménd”.[3]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok 50 helybéli magyar családot Csehországba deportáltak.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1221, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 703 lakosából 655 magyar és 45 szlovák.

2011-ben 662 lakosából 580 magyar és 69 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ábel Gábor 1993: Településlexikon. A Hét 1993. február 19.