Érsekkéty
| Érsekkéty (Keť) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1295 | ||
| Polgármester | Mgr. Farkas Attila | ||
| Irányítószám | 935 64 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 564 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m | ||
| Terület | 19,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 34′47.966667°N 18.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 34′47.966667°N 18.566667°E | |||
| Érsekkéty weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekkéty témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Érsekkéty (1899-ig Kéty, szlovákul Keť, korábban Kvetná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lévától 42 km-re délre, a Kétyi patak partján fekszik.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A faluban két gólyafészek alátétet tartanak nyilván. 2021-ben egyikben sem volt költés.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1295-ben említik először. Nevének előtagját arról kapta, hogy egykor az esztergomi érsek birtoka volt. 1308-ban „Gyefy”,[3] 1571-ben „Keeth” alakban szerepel. A 14. században a Divéky és Szőllősy család, a 15. századtól az esztergomi érsekség birtokolta, mely helyi nemeseknek adta bérbe. A falu a török támadásokban elpusztult. 1571-ben 20 jobbágytelke volt. 1699-ben 58-an lakták. 1700-ban a Nagy és Szabó család kapott itt érseki adományt.[4] 1715-ben 25 háztartása létezett. 1720-ban két malmot is említenek a községben. 1787-ben 98 házában 556 lakos élt. 1828-ban 99 háza és 787 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint „Kéty, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, Bars vmegye szélén, egy posványos ér mellett: 213 kath., 459 ref. lak. Ref. anyatemplom. Domboshatára bővelkedik borral, gyümölcscsel, fával, jó réttel. F. u. a primás. A lakosok birnak 1176 hold másod, 588 h. harmad osztályu szántóföldet, 79 h. rétet, 272 3/8 kapa szőlőt. Ut. p. Kéménd”.[5]
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok 50 helybéli magyar családot Csehországba deportáltak.[6]
A könyvtár épületét az 1880-as években emelték, eredetileg községi hivatalnak. 2019-től működik az épületben a könyvtár, amely 2025-ben Duray Miklós nevét vette fel.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 753 | 680 | 619 | 564 |
| Különbség | -9,69 % | -8,97 % | -8,88 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 562 | 564 |
| Eltérés | +0,35 % |
1880-ban 1094 lakosából 1052 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1169 lakosából 1154 magyar és 15 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1186 lakosából 1181 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1221 lakosából 1210 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1245 lakosából 1222 magyar és 7 csehszlovák volt.
1930-ban 1272 lakosából 1162 magyar és 58 csehszlovák volt.
1941-ben 1304 lakosából 1259 magyar és 7 szlovák volt.
1991-ben 812 lakosából 775 magyar és 35 szlovák volt.
2001-ben 703 lakosából 655 magyar és 45 szlovák volt.
2011-ben 662 lakosából 580 magyar és 69 szlovák volt.
2021-ben 577 lakosából 476 (+11) magyar, 76 (+5) szlovák, 4 egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt dolgozott Véneny Lajos (1888-1975) növénynemesítő.
- Innét származtak Varga Sándor (1942) történész, levéltáros, politikus anyai felmenői.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1885-ben épült. Bény filiája
- Református templom
- Tájház
- A Pacsirta éneklőcsoportot 1976-ban alapították.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Érsekkéty Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ DLDF 86905; Barabás Samu 1903: A zicsi és vázsonykői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára VII/1. Budapest, 453.
- ↑ Vö. PLE, prot. L Kollonich, p. 470-472.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=5151418[halott link]
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ábel Gábor 1993: Településlexikon. A Hét 1993. február 19.
- Hídlap 1/81. (2003. december 30.)
- Monument revue 2/2019
- Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |