Nagytúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytúr (Veľké Turovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Hont
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Jaroslav Péter
Irányítószám 935 81
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 752 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 9,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytúr (Szlovákia)
Nagytúr
Nagytúr
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 18° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 18° 56′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytúr témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytúr (más néven Kisközéptúr, szlovákul Veľké Turovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kistúr és Középtúr egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 2 km-re északra, a Korpona patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Túr települést 1156-ban "Tur" néven az esztergomi érsekség tizedjegyzékében említik először.[2] 1291-ben "Tur", "Turi", 1421-ben "Kezepthwr" alakban bukkan fel az írott forrásokban. Középtúr régi temploma 1260 körül épült, 1938-ban a Korpona-patak áradása mosta el és nem épült újjá. A 15. században a Jánoky, a Vajda, később a Thúry család birtoka. A hagyomány szerint a községből származott Thury György, a híres bajvívó, több vár kapitánya. A 18. században a Palásthyaké. 1828-ban 45 háza és 271 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Kistúrt külön 1343-ban "Kystur" néven említik először. 1388-ban köznemesi községként említik, 1434-ben "Thur" néven szerepel. A 18. században a Szentkereszty család birtokolta, majd a 19. században a Márthonffyaké . A 20. században az Ivánka család birtoka volt. 1715-ben két kúriát és 15 háztartást, 1720-ban 24 háztartást számláltak a községben. 1828-ban 30 házában 185 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek."[3]

Fényes Elek szerint "Tur (Közép), magyar falu, Honth vmegyében, 260 kath., 8 evang. lak. Mind a három helység közel fekszik egymáshoz a Korpona mellett, Ipoly-Ságtól északra 1 órányira. Szántóföldjeik jók s benne buzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, zabot termesztenek. Szőlőjök és erdejök is van. F. u. Beniczky, Gézcy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán, Thury, s m. t."[4]

"Tur (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, 187 kath., 10 evang. lakossal."[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Kistúrt és Középtúrt 1967-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Kistúrnak 411, Középtúrnak 315, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 805 lakosából 489 magyar és 307 szlovák.

2011-ben 752 lakosából 435 magyar és 311 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 13. századi középtúri Szent Márton templom, 1938-ban átépítették, belseje barokk.
  • A kistúri kastélyt Plachy Zsigmond építette (1900-1905), szecessziós stílusban.
  • Kistúron a 18. század második felében épült klasszicista kúria.
  • A kistúri kápolna 1901-ben épült.
  • Középtúron 1874-ben készített kápolnaszerű képoszlop áll.
  • Középtúron több 19. századi, népi építésű parasztház áll.

Források[szerkesztés]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]