Garamkovácsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamkovácsi (Kozárovce)
Garamkovácsi látképe délről
Garamkovácsi látképe délről
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Jozef Majer
Irányítószám 935 22
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1998 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 187 m
Terület 21,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamkovácsi (Szlovákia)
Garamkovácsi
Garamkovácsi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 18° 31′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 18° 31′ 21″
Garamkovácsi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkovácsi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkovácsi (szlovákul Kozárovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 12 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1075-ben I. Géza király oklevelében Kouachi néven említik először. A garamszentbenedeki bencés apátsághoz tartozott. 1241-ben a tatárok a környékbeli falvakkal együtt elpusztították. 1433-ban a Felvidékre betörő lengyelek rabolták ki a települést. 1530-ban és 1581-ben a török fosztotta ki. 1647-ben az esztergomi pasa támadta meg és gyújtotta fel a falut. 1683-ban Lotaringiai Károly török ellen harcoló két ezrede telelt át a faluban. 1755-ben 608-an lakták. 1763-ban egy tűzvészben az egész falu leégett. 1779-ben 724, 1828-ban 136 házában 898 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1878-ban nagy árvíz pusztított.

Vályi András szerint "KOVÁCSI. Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Mellékhez nem meszsze, mellynek filiája, fája van, szőleje gyűmöltsös fákkal bővelkedik, legelője elég, el adásra alkalmatos módgya van a’ Bánya Városokban, és Szent Benedeken, melly alig vagyon fél órányira hozzá." [2]

Fényes Elek szerint "Kovácsi, (Kaszarovecz), Bars m. tót falu, Sz. Benedekhez 1/2 mfld, 890 kath. lak., kik bort és gyümölcsöt termesztenek. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva." [3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1214 lakosából 1096 szlovák és 96 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1343 lakosából 1269 szlovák és 48 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1594 lakosából 1514 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1621 lakosából 1442 szlovák és 175 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1774 lakosából 1703 csehszlovák és 43 magyar volt.

1930-ban 1869 lakosából 1863 csehszlovák és 4 magyar volt.

1991-ben 1894 lakosából 1792 szlovák és 8 magyar volt.

2001-ben 1902 lakosából 1780 szlovák és 10 magyar volt.

2011-ben 1998 lakosából 1887 szlovák és 9 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Peter Ivanič 2006: Nové nálezy z Kozároviec. AVANS 2004, 107-108.
  • Peter Ivanič 2006: Dva sekeromlaty z Kozároviec. AVANS 2004, 108-109.
  • Peter Ivanič 2008: Život obce na frontovej línii - Kozárovce na konci druhej svetovej vojny. Historické rozhľady IV.
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 182, 188, 195.

Külső hivatkozások[szerkesztés]