Óbars

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbars (Starý Tekov)
Vitajtestekov.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Peter Štefan
Irányítószám 935 26
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 1428 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 167 m
Terület 10,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbars (Szlovákia)
Óbars
Óbars
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 18° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 18° 32′ 00″
Óbars weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbars témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óbars (szlovákul: Starý Tekov, németül: Bersenberg, Altbarsch) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 7 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A helyén már a kőkorszakban emberi település állt. Bars várát 1075-ben castrum Bors, a falut 1156-ban Bors néven említik először. Ekkor említik Szent Márton és Szent Péter tiszteletére szentelt templomát és plébániáját. A község északnyugati részén, a Várhegyen feküdt Bars vára,[2] az egykori vármegye névadója. A 11. században várispánság és főesperesség központja. Az Árpád-korban számos kiváltságot élvezett. 1240-ben vegyes magyar és német lakossága volt. A 14. században az esztergomi érsekség birtoka volt. 1331-ben palánkkal vették körül a várost, később azonban jelentősége csökkent. 1388-ban a lévai váruradalom része lett. A 15. században a husziták, a 16.-17. században a törökök pusztították. A 16. században Nagybars és Egyházasbars részekből állt. 1534-ben Nagybarsnak 24, Egyházasbarsnak 13 adózó portája volt. 1601-ben 56 ház, plébánia és 3 malom állt a településen. A reformáció kezdetén, 1608-1609-ben református zsinatot tartottak itt. 1663-ban három napig táborozott határában a török és teljesen elpusztította a települést. A török kiűzése után gyorsan benépesült, korábbi jelentőségét azonban már nem nyerte vissza. A neoaquistica commissio határozata alapján a reformátusokat elzavarták, a magyarok elmenekültek s helyükre a visszatért Habsburg uralmat képviselő Kolonics Lipót szlovák és német katolikusokat telepít be. Ezzel az ősmagyar település elveszti magyar többségét. 1697-ben megalakult az első céh, a mészárosok céhe a városban. 1705-ben még mezőváros, majd egyszerű község lett. 1720-ban 18 adózó háztartása volt. 1828-ban 111 házában 777 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „Ó Bars, Alt Bersenburg, Sztari Tekov. Mező Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett; Új Barstól egy híddal elválasztva, hajdan szabad Királyi Város, ’s Trentsénnél gazdagabb vala, és régi Várának omladékjait még most is láthatni; e’ helytől vette Bars Vármegye is nevezetét, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, határbéli földgye elegendő, és termékeny, legelője, fája elég, fűzesse hasonlóképen, gyümöltsös kertyei hasznosak, keresetre jó módgya, ’s vagyonnyait könnyen eladhattya, Országos barom vásárjai is vagynak; de mivel szőleje nintsen, második Osztálybéli”.[3]

Fényes Elek szerint „O-Bars, tót m. v., Bars vármegyében, a Garan bal partján, ut. p. Lévától északra 1 órányira: 683 k. lak. s paroch. templommal. Hajdan királyi város volt, s egy várnak és klastromnak omladékai most is láthatók. Határja róna s bőtermékenységű; rétje, legelője, füzese, gyümölcse elég, de bora nincs. F. u. hg. Eszterházy”.[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1632, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1479 lakosából 1464 szlovák volt.

2011-ben 1428 lakosából 1354 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A vár földsáncai még jól kivehetők a falu északnyugati részén. A helyén ma temető áll.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 14. században gótikus stílusban építették át. 1698-ban és a 19. század elején újra átépítették. Egyhajós, sokszögzáródású épület, elöl toronnyal. A templomot védőfal övezi, oldalt két kápolnával.
  • Jelentősebb műemlékei még a 18. századi Kálvária-szoborcsoport és az 1830-ban készített Szent Anna-szobor.
  • Református temploma 1790-ben épült, 1820-ban átépítették.
  • A parkban áll Janko Palárik szlovák író, 1848-ban a község papjának és a két világháború áldozatainak emlékműve.
  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbars témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 179-180, 195-196.