Garamtolmács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamtolmács (Tlmače)
Garamtolmács látképe délről
Garamtolmács látképe délről
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang város
Első írásos említés 1075
Polgármester Miroslav Kupči
Irányítószám 935 21
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 3823 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 824 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 189 m
Terület 4,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamtolmács (Szlovákia)
Garamtolmács
Garamtolmács
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 20″, k. h. 18° 31′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 20″, k. h. 18° 31′ 52″
Garamtolmács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamtolmács témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamtolmács (szlovákul Tlmače) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 9 km-re északnyugatra, a Garam mindkét partján fekszik, ott ahol a folyó kiér a hegyek közül.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is lakott volt. A későbbi korokból a hallstatti, a podolei és a La Tène-kultúra tárgyi emlékei kerültek elő. A vaskorban, i. e. 700 körül a Garam partján kis méretű vár is állt. Lakói a késő bronzkor óta földműveléssel, halászattal, bronztárgyak készítésével foglalkoztak.

A rómaiak idejében a Garam völgyében fontos út is vezetett.

A mai települést 1075-ben I. Géza király oklevelében "Talmach" néven említik először, melyben a területet a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Lakói ekkor főként halászattal foglalkoztak és révészek voltak. 1209-ben "Tholomach", 1232-ben "Tulmach", 1295-ben "Tolmach", 1304-ben "Tholmach", 1310-ben "Tolmachy" alakban szerepel az írott forrásokban.

1241-ben a tatárok itt is pusztítottak, a század végén Csák Máté hívei támadták meg. Hosszas birtokviták után, melyek következtében a település csaknem elpusztult, 1489-ben a lévai váruradalom birtoka lett. Később egy egyezség után visszakerült a garamszentbenedeki bencés apátság birtokába. 1534-ben 5 porta után adózott. 1565-ben az esztergomi káptalan birtoka lett.

1577-ben az esztergomi törökök a Garamon átkelve megtámadták és felégették a települést. 1601-ben ismét felégette a török. 1618. április 20-án, a bécsi béke alapján a terület török uralom alá került. 1664. május 9-én a de Souches tábornok vezette császári sereg megverte a törököt és felszabadította Léva környékét. Július 19-én Tolmács és Léva között újabb csata zajlott a császáriak és a törökök között, melyben a lévai várkapitány, Koháry István is elesett.

1709. május 2-án a kuruc és labanc seregek ütköztek meg Tolmács határában. 1715-ben 19 adózó háztartása volt. 1763-ban említik a település malmát, pecsétje 1774-ből származik. 1828-ban 38 házában 250 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településre 1896-ban gördült be az első vonat.

Vályi András szerint "TOLMÁCS. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam-Szőlőshöz közel, mellynek filiája; határja jó, de a’ víz áradásoktól alkalmatlaníttatik." [2]

Fényes Elek szerint "Tolmács, tót falu, Bars vgyében, G. Szőllős mellett: 251 kath. lak. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva." [3]

1919 júniusában határában ütköztek meg a cseh csapatok a magyar Vörös Hadsereg egységeivel.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 358 lakosából 244 szlovák és 46 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 388 lakosa mind szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 424 lakosából 415 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 487 lakosából 477 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 464 lakosából 452 csehszlovák és 12 magyar volt.

1930-ban 468 lakosából 457 csehszlovák és 7 magyar volt.

1991-ben 5478 lakosából 5178 szlovák és 193 magyar volt.

2001-ben 4305 lakosából 4137 szlovák és 61 magyar volt.

2011-ben 3823 lakosából 3548 szlovák és 59 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]