Garamsalló
| Garamsalló (Šalov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1280 |
| Polgármester | Kassai Renáta |
| Irányítószám | 935 71 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 352 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 19,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamsalló
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 00′ 14″, k. h. 18° 42′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 14″, k. h. 18° 42′ 27″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 28 km-re délre, a Szikince-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar sarló főnévből származik.[2]
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek.
A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során a szomszédos falvak református templomait lerombolták, így templomos faluként a környék reformátusainak központja lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 987 lakos élt.
Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Perecsényhez 2 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, marháji is számosak. " [3]
Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelő. Nagy juh- és lótenyésztés. Szőlőhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnő."[4]
Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államban először az Ipolypásztói, majd a Zselizi járásba osztották be. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
A második világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. 1966-tól kezdve, a faluvégi cigánytelep felszámolása után telepedett le a cigány lakosság a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság jelentős részét alkották.[5]
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 936 lakosából 893 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 951 lakosából 948 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1055 lakosából 1047 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1037 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1158 lakosából 1114 magyar és 24 csehszlovák volt.
1930-ban 1066 lakosából 964 magyar és 50 csehszlovák volt.
1941-ben 1021 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 421 lakosából 373 magyar és 45 szlovák volt.
2001-ben 445 lakosából 323 magyar (73%) és 83 szlovák volt.
2011-ben 381 lakosából 237 magyar, 97 szlovák és 41 cigány volt.
2021-ben 352 lakosából 188 magyar, 102 szlovák, 21 cigány, 1 egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették. Az ellenreformáció idején templomos faluként a környékbeli reformátusok központi helye volt.
- Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
- Falumúzeum.
- A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1795-ben Kiss Ádám református lelkész.
- Itt született 1807-ben Kiss József református lelkész.
- Itt született 1886-ban Gálosi Zoltán színész.
- Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 500. o. ISBN 963-05-4568-3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.komp.mtaki.hu/tanulmanyok/telepulesek/SK_Garamsallo.doc[halott link]
- ↑ ma7.sk
