Zalaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaba (Zalaba)
Zalaba temploma
Zalaba temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1349
Polgármester Bögi Pathó Melinda
Irányítószám 936 01
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség 177 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125 m
Terület 7,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaba (Szlovákia)
Zalaba
Zalaba
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 57′ 45″, k. h. 18° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 45″, k. h. 18° 42′ 00″
Zalaba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaba témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zalaba (szlovákul Zalaba) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lévától 32 km-re délre, a Szikince-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településeinek nyomait tárták itt fel. Előkerültek hamvasztásos sírok és használati eszközök is a kora és a késői bronzkorból, valamint késő vaskori csontvázas sírok is. Ugyancsak találtak településmaradványokat és sírokat a nagymorva időszakból.

A mai települést 1349-ben említi először oklevél, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Fedemus Miklós és fia László voltak. Története során több tulajdonosa is volt. A 15. századtól a lévai váruradalom része, a 19. században az Eszterháziaké, 1875-től pedig a Huszár és Pongrácz családé. Határában gazdag legelőkkel rendelkezett, a Szikincén pedig vízimalmai működtek. 1715-ben malma és 15 háztartása létezett. 1828-ban 43 házában 260 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén olvasókör alakult, a kultúra háza 1898-ban épült fel. A falu a 20. század elejére érte el legnagyobb lélekszámát, ekkor több mint 400-an lakták.

Vályi András szerint "ZALABA. Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kis Gyarmathoz közel, és annak filiája; határja jó." [2]

Fényes Elek szerint "Zalaba, Honth m. magyar falu, a Szikincze völgyében: 53 kath., 192 ref. lak. Rétje, legelője igen jó. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom." [3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Zalaba, magyar kisközség, a Szikincze völgyében, 96 házzal és 410 ev. ref. vallású lakossal; saját vasúti állomása, postája és távirója van. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt. 1349-ben Miklós és fia László bizonyítványt nyertek arról, hogy Szent István király óta Zalaba mindig az őseiké volt. Okleveles említést 1437-ben találunk is a községről, a mikor Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek azt. A mult század elején a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, 1875-ben pedig Huszár István szerezte meg. Jelenleg özv. gróf Pongrácz Vilmosnénak van itt nagyobb birtoka. Ev. ref. temploma 1789-ben épült." [4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország fennhatósága alatt állt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 390 lakosából 387 magyar és 3 szlovák volt.

2011-ben 177 lakosából 152 magyar és 25 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templomát 1789-ben emelték, tornyot 1845-ben építettek hozzá.
  • Csontos Vilmos emlékház.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt élt hosszú ideig Csontos Vilmos (1908–2000) költő, a szlovákiai magyar irodalom egyik neves képviselője.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Hont vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaba témájú médiaállományokat.