Vámosmikolai járás

A Vámosmikolai járás 1907 és 1923 között Hont vármegyéhez, majd 1932-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Vámosmikola volt.

Története

A Vámosmikolai járást 1907-ben szervezték. Ezt megelőzően az ide beoszott 21 község közül 18 a Szobi, három pedig (Alsófegyvernek, Felsőfegyvernek és Hontfüzesgyarmat) a Báti járáshoz tartozott.

Az első világháborút követően a járásnak az Ipoly jobb partjára eső része csehszlovák uralom alá került, amit a trianoni békeszerződés véglegesített 1920-ban, csupán négy községe maradt Magyarországon (Ipolytölgyes, Nagybörzsöny, Perőcsény és Vámosmikola). A békeszerződés után a székhelyét és községeinek nagy részét is elvesztett Ipolysági járás Magyarországon maradt községei közül négyet átcsatoltak a Vámosmikolai járáshoz (Baráti, Bernece, Kemence és Tésa).

Az így kialakult, mindössze nyolc községből álló járást 1923-ban Hont vármegye Magyarországon maradt többi részével együtt Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez csatolták, és ugyanekkor ide csatolták a Szobi járástól Ipolydamásdot és Letkést. A Vámosmikolai járás ezután még majdnem egy évtizedig fennmaradt az ország egyik legkisebb járásaként, végül 1932-ben szűnt meg, amikor teljes területét beolvasztották a szintén a legkisebbek közé tartozó Szobi járásba.

A járás Csehszlovákiához került részéből először megszervezték az Ipolypásztói járást, melyhez a Szobi járásból elcsatolt öt községet is beosztották, ezt azonban 1923-ban megszüntették és községeinek nagy részét az egyidejűleg létrehozott Zselizi járáshoz osztották be.

Az első bécsi döntés következtében 1938 és 1944 között az egykori Vámosmikolai járás teljes területe ismét Magyarországhoz tartozott, azon belül Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez. Ekkor a Zselizi járást megszüntették, azonban a Vámosmikolai járást sem szervezték újjá, hanem egykori községeit felosztották az Ipolysági, a Lévai és a Szobi járások között.

Községei

Az alábbi táblázat felsorolja a Vámosmikolai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Alsófegyvernek	1907	Báti járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Baráti	1920	Ipolysági járásból	1928	Bernecével egyesült Bernecebaráti néven
Bernece	1920	Ipolysági járásból	1928	Barátival egyesült Bernecebaráti néven
Bernecebaráti	1928	Baráti és Bernece egyesülése	1932	Szobi járáshoz
Felsőfegyvernek	1907	Báti járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Garampáld	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Garamsalló	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Hontfüzesgyarmat	1907	Báti járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Ipolybél	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Ipolydamásd	1923	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Ipolykiskeszi	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Ipolypásztó	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Ipolyszakállos	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Ipolytölgyes	1907	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Kemence	1920	Ipolysági járásból	1932	Szobi járáshoz
Kisgyarmat	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Kisölved	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Kispeszek	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Letkés	1923	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Lontó	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Nagybörzsöny	1907	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Nagypeszek	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Perőcsény	1907	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Szete	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Tergenye	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)
Tésa	1920	Ipolysági járásból	1932	Szobi járáshoz
Vámosmikola	1907	Szobi járásból	1932	Szobi járáshoz
Zalaba	1907	Szobi járásból	1920	Ipolypásztói járáshoz (Csehszlovákia)

Területe és népessége

A Vámosmikolai járás főbb adatai a fennállása alatt tartott három népszámlálás alkalmával az alábbiak voltak:

Népszámlálás éve	Községek száma	Terület (km²)	Népesség (fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1910	21	335	16 844	50
1920	8	206	9 314	45
1930	9	252	11 494	46