Kisgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisgyarmat (Sikenička)
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Turisztikai régióDunamente, Alsó-Garam-mente
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Gróf Katalin
Irányítószám 943 59
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 426 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület13,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgyarmat (Szlovákia)
Kisgyarmat
Kisgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 18° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 18° 40′ 55″
Kisgyarmat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgyarmat (szlovákul Sikenička, korábban Ďarmotky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 18 km-re északra, a Szikince-patak mellett, az egykori Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekszik.

Története[szerkesztés]

Az újkőkor óta lakott hely, ahol a vonaldíszes- és a lengyeli kultúra nyomaira bukkantak. A bronzkorból és késő vaskorból is találtak leleteket.

Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd." [1]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A falu a második világháborúban sokat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 669 lakosából 654 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 781 lakosából 779 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 821 lakosából 813 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 863 lakosából 852 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 891 lakosából 877 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 876 lakosából 850 magyar és 7 csehszlovák volt.

1941-ben 848 lakosából 847 magyar volt.

1991-ben 507 lakosából 493 magyar és 14 szlovák volt.

2001-ben 499 lakosából 459 magyar és 37 szlovák volt.

2011-ben 451 lakosából 398 magyar és 42 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Liszka József 1983: Výsledky záchranného výskumu v Sikeničke. Castrum Novum 2, 37–45.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.