Sárkányfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sárkányfalva (Šarkan)
templom
templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Székely Beáta
Irányítószám 943 42
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség 366 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Terület13,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárkányfalva (Szlovákia)
Sárkányfalva
Sárkányfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 33′ 00″
Sárkányfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárkányfalva (szlovákul Šarkan) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. Gyiva (Diva) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 16 km-re északnyugatra fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

Sárkányfalván korábban volt gólyafészek, de elpusztult. 2012-ben is próbálkoztak fészeképítéssel, de sikertelenül. 2013-ban már nem fészkeltek a gólyák.[2]

Története[szerkesztés]

Renner kúria

A falut 1247-ben Sarkan néven említették először. A Hont-Pázmány nembeli Becsend birtokolta. Később a Pilis és Vécsey, majd a 15-16. században a Kapy és más családoké volt. A 17. században a Pálffy, Csery, Keglevich, a 18. században a Gyulay, a 19. században pedig a Koller, Bertók és Baldóczi családoké. A 20. században a Boronkayaké. 1593-ban 2, 1647-ben 4 portája adózott. 1715-ben szőlőkertje és 23 háza létezett. 1787-ben 49 házában 249 lakos élt. 1828-ban 31 háza volt 256 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: „SÁRKÁNY. Tót falu Esztergom Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Köbölkúthoz nem meszsze, mellynek filiája, Szölgyénhez sem meszsze; határja jó, legelője alkalmatos, vagyonnyai külömbfélék, piatza Esztergomban.”[3]

Fényes Elek szerint: „Sárkány, magyar falu, Esztergom, az uj rend sz. Komárom vgyében, kies völgyben, Gyiva, Libád, Béla, Köbölkut és Magyar-Szölgyén közt, Esztergomhoz 1 1/2 mfd. Lakja 298 kath., kiknek helyben egy dombon egyházuk van, melly Köbölkut fiókja. Határa dombos, de termékeny, részint televény, részint agyag föld lévén. A falu mellett levő rétség már kiszárittatott. Urbéri szántóföld 143 hold, rét 67 h., szőlő 278 kapa. A majorsági föld kiterjedése nem tudatik, de van erdeje is az uraságnak. Birják e kis falut Koller ur, kinek itt szép lakháza, gyönyörü 15 holdnyi angolkertje és gyümölcsöse van, és Bertók László özvegye.”[4]

1872-ben emelt feszület

Esztergom vármegye monográfiájában a következőket írták: „Sárkányfalva, kisközség, a Párizs patak mellett. Van benne 67 ház, 406 magyar ajkú és róm. kath. vallású lakossal. Határa 1509 kat. hold. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, melyet az e nemzetségből származó Bechend bán fiai 1287 előtt sógoruknak, a Pilis nemzetségből származott Miklós comes fia Demeternek adtak, a ki ezt a birtokot 1287-ben a Zovárd nembeli Vécs fia Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek adta el 35 márkáért. A 15. században a Sáros vármegyei Kapi család birtokába került. Kapi Menyhért a helység negyedrészét Attyai Miklós esztergomi olvasókanonoknak adta el 600 forintért, de még ebben az évben, nevezett Attyai Miklós azt Kapy Katalin, férjezett Sárkányi Pathy Károlynénak, karvai birtoka negyedrészéért cserébe adta. Az 1532. évi adóösszeírás szerint Károly Ferencz, 1549-ben és 1553-ban Csernaházy András, 1609-ben Csery Mihály, 1613-ban Keglevich János birtokában találjuk. 1593-ban 2, 1647-ben 4 portát írtak benne össze. 1632-ben Telegdy János, György és István, ezek után pedig Komáromy János és Bessenyey István szereztek itt birtokokat. Az 1696. évi összeírás szerint abban az évben kezdett települni, az összeíráskor csak 6 ily beköltözködő lakosa volt. Az 1732–1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint báró Gyulay Ferencz, Missics Mihály, Paksy (Paxi) István és Nedeczky Ferencz, 1755-ben ezeken kívül még Csery László volt itt birtokos. A 19. század első felében a helység egyik felét a Nagymányai Koller, másikát a Bertók család bírta. A báró Baldácsy (Baldacci) családnak is volt itt birtoka. Eddigi neve Sárkány volt. Jelenlegi nevét az 1898. IV. törvényczikk alapján, az 1907. évi febr. 7-iki, 131.168/906. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. Temploma 1810 körül épült. Jelenlegi nagyobb birtokosa Boronkay Jenő. Határában van Kaparás puszta. Postája, távíró-állomása Köbölkút.”[5]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1938 és 1945 között pedig újra Magyarország része volt. Lakói részben mezőgazdasággal foglalkoznak, részben a közeli Párkány üzemeiben dolgoznak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 388 lakosából 364 magyar, 3-3 szlovák és német, 1 más anyanyelvű, továbbá 17 csecsemő. Gyiva 184 lakosából 161 magyar, 9 német, 6 szlovák anyanyelvű és 8 csecsemő volt.

1910-ben 419 lakosa mind magyar. Gyiva 223 lakosából 220 magyar, 1 szlovák és 2 más nemzetiségű.

2001-ben 350 lakosából 300 magyar, 37 pedig szlovák volt.

2011-ben 366 lakosából 264 magyar, 58 szlovák és 44 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányfalva témájú médiaállományokat.