Özdöge
| Özdöge (Mojzesovo) | |||
 | |||
| Özdöge Szent András temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1273 | ||
| Polgármester | Tatiana Martišová | ||
| Irányítószám | 941 04 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1326 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 179 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128 m | ||
| Terület | 7,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 18° 14′ 15″48.133333°N 18.237500°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 18° 14′ 15″48.133333°N 18.237500°E | |||
| Özdöge weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Özdöge témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Újmajor puszta tartozik hozzá.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Nyitrától 22 km-re délkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.
A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé,[3] majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.[4] 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[5] 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.
Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű."[6]
Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [7]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1399 | 1374 | 1312 | 1326 |
| Különbség | -1,78 % | -4,51 % | +1,06 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1322 | 1326 |
| Eltérés | +0,30 % |
1880-ban 726 lakosából 585 szlovák és 103 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 645 lakosából 549 szlovák és 70 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 796 lakosából 682 szlovák és 89 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 884 lakosából 799 szlovák, 61 magyar, 22 német és 2 egyéb anyanyelvű volt.
1919-ben 933 lakosából 859 csehszlovák és 74 magyar volt.[9]
1921-ben 929 lakosából 925 csehszlovák és 4 magyar volt.
1930-ban 1164 lakosából 1161 csehszlovák és 2 magyar volt.
1941-ben 1361 lakosából 1311 szlovák és 43 magyar volt.
1991-ben 1422 lakosából 1412 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák és 4 magyar volt.
2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák, 1 magyar, 1 cseh és 44 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1346 lakosából 6 magyar, 1281 (+1) szlovák, (+1) cigány, 3 egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[10]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1858. május 1-jén Rudnyánszky Gyula költő és színműíró, Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia.
- Itt született 1921-ben Mária Vyvíjalová írónő
- Itt tanított Major István (1887-1963) tanár, kommunista politikus, diplomata, magyarországi csehszlovák nagykövet.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Krisztus szobor a plébánia udvarán -
A templom melletti kereszt, amelynek talapzata 1825-ből származik -
-
-
-
-
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1720-ban épült barokk stílusban. A 20. században bővítették.
Források
[szerkesztés]- Práznovszky Ferenc 1843: Az özdögei dohánytermesztés. Magyar Gazda III/72, 1135-1144.
- Július Béreš 1977: Veľkomoravské hroby v Mojzesove. AVANS 1976, 59-62.
- Ruttkay, M. 1998: Záchranný výskum v Mojzesove. AVANS 1996, 140-141.
- Kronika obce Mojzesovo, 1998
- Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V.
- Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
- ↑ Lásd még: Fejér V/2, 219-221 1274.
- ↑ Komlóssy 1896, 201
- ↑ Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Községinfó
- Özdöge Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk Archiválva 2008. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
|  | |
