Özdöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özdöge (Mojzesovo)
Özdöge Szent András temploma
Özdöge Szent András temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1273
Polgármester Jozef Čunderlík
Irányítószám 941 04
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1338 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Özdöge (Szlovákia)
Özdöge
Özdöge
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Özdöge témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Agacs és Újmajor puszták tartoznak hozzá.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 22 km-re délkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.

A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé,[3] majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.[4] 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[5] 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.

Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű." [6]

Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [7]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 726 lakosából 585 szlovák és 103 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 645 lakosából 549 szlovák és 70 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 796 lakosából 682 szlovák és 89 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 884 lakosából 799 szlovák, 61 magyar, 22 német és 2 egyéb anyanyelvű.

1919-ben 933 lakosából 859 csehszlovák és 74 magyar.[8]

1921-ben 929 lakosából 925 csehszlovák és 4 magyar volt.

1930-ban 1164 lakosából 1161 csehszlovák és 2 magyar volt.

1941-ben 1361 lakosából 1311 szlovák és 43 magyar volt.

1991-ben 1422 lakosából 1412 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák és 4 magyar volt.

2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák, 1 magyar, 1 cseh és 44 ismeretlen nemzetiségű.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ruttkay, M. 1998: Záchranný výskum v Mojzesove. AVANS 1996, 140-141.
  • Július Béreš 1977: Veľkomoravské hroby v Mojzesove. AVANS 1976, 59-62.
  • Kronika obce Mojzesovo 1998.
  • Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
  3. Lásd még: Fejér V/2, 219-221 1274.
  4. Komlóssy 1896, 201
  5. Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Özdöge témájú médiaállományokat.